Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

„Nem nagy, de nem is hiábavaló”

Ilia

Cs. Szabó László dedikációja a nyugati magyar irodalomról

 

Így szól: „Ilia Mihálynak, / aki talán mindenkinél / jobban tudja, hogy van / egy nyugati magyar / irodalom, amely ugyan / nem nagy, de nem / is hiábavaló. / 1977 máj. 13 Bázel / Cs. Szabó László”.

csszabóded

Ez a dedikáció Cs. Szabó László Két tükör közt. Beszélgetések című kötetéből való. A könyv „Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Bern) kiadása, az Auróra kiadóval együttműködve. Megjelent Baselben 1977-05-13-án.” Felelős szerkesztője és kiadója: Szépfalusi István Capistrangasse 2/15,A-1060 Wien. Készült Molnár József nyomdájában 10 pontos garamond betűkkel. Oertlinweg 4, D-8000 München 90.

csszabóCs. Szabó Lászlót nem ismertem személyesen, néhány levelet váltottam vele, de más forrásból is tudott rólam. Az impresszum leírásában szereplő Szépfalusi István és a nyomdász Molnár József jó barátom volt. De barátaim, egykori egyetemi társaim voltak azok a fiatalok is, akik Cs. Szabó körül csoportosultak Angliában 1956 után: Czigány Lóránt és Cigány Magda,valamint Siklós István (a Szepsi Csombor Kör alapítói és tagjai, akikről Czigány Magda kitűnő, gazdagon adatolt könyvet írt), és a rólam tudni valót olyan valaki is átadhatta Cs. Szabó Lászlónak, aki a nyugati, emigráns magyarságnak nagy szervezője és inspirálója volt, a berni Nagy Klára, Cs. Szabó kedves barátnéja, aki gyakorta hívta az írót svájci előadásokra.

A dedikáció keltezése és a könyv megjelenésének dátuma azonos. Ez az akribia, hogy ti. hónapot és napot is megjelölik a könyv megjelenése idejéül, a nyomdász Molnár Józsefre vall, ő szerette ezt a régi magyar könyvkiadói szokást gyakorolni.

img085

A könyvben interjúk vannak, hatot Cs. Szabó készített másokkal (Weöres Sándor, Pilinszky  János, Illyés Gyula, Peéry Rezső), és a vele készültek, amelyeknél Siklós István, Kabdebó Tamás volt a kérdező. Cs. Szabó utószava Hetven címmel zárja a kötetet, ebben azt írja: „megtaláltam a magam jelmondatát hátramaradó hónapjaimra vagy éveimre: mindig rendelkezésre kell állni”.

Levélváltásunk egyik története ez volt: Cs. Szabó verset írt Bolond Sándorról, az ő ifjú korának kolozsvári falubolondjáról, aki szelíd ember volt, segített a szatyrokat cipelő asszonyoknak, a gyermekeket átemelte a sáros, vizes úton. Találtam két írást, melyek erről a különös kolozsvári emberről szóltak, elküldtem Cs. Szabó Lászlónak. Azt írta a levelében, hogy versének kritikai kiadása ezzel a jegyzettel készen is van.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (5 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...