Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

kelecsenyi1

Krúdy portréA még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. A Zoltánka című színmű 1913-as kiadásáról van szó. Ennek a könyvnek eleddig két aláírt példányáról tudtunk. A Törzs Jenő színművésznek még a kiadás évében dedikált példányt a Széchényi Könyvtár őrzi, a másik egy 2010 decemberében rendezett árverésen talált gazdára 55 000 Ft-os leütési áron.

Most azonban felülírja e példányok érdekességét és jelentőségét ez az újabb lelet. Valóban olyan ez kötetke, mint egy régészeti felfedezés. Krúdy Gyula ugyan senkinek sem dedikálta, de a bejegyzések többszörösen őrzik keze nyomát. A belső címlapon kétszeresen is: ceruzával, majd tintával.

A ceruzás bejegyzés a következő sorokat tartalmazza:

Ez a színdarab Petőfi Zoltánról, Petőfi fiáról és özv. Petőfi Sándornéról, Szendrey Júliáról szól – Szendrey Júliának ez évben van 100 esztendős születésnapja. 1929.

Az aláhúzott szövegrészek későbbi, tintával írott kiegészítések. Ugyancsak tintával írta a darab címe fölé: Krúdy Gyula könyveiből. További, apró, de nem jelentéktelen érdekesség, hogy feltehetőleg ugyanaz a kéz, azaz az író keze ékezetet tett az alcímben a nyomda által rövid u betűvel szedett szomorújáték szó fölé.

S még nincs vége a kézjegyeknek. Ha lapozunk egyet a kötetben a (számozatlan) 3. oldalon Krúdy Péternek, az író unokaöcsének haránt irányú, sajnos részleteiben kiolvashatatlan ceruzás ajánlását találjuk. Hogy kinek ajánlja – emlékül – ezt a ritkaságot, sajnos kiolvashatatlan. A dátum viszont igen: 1944. XI. 5.

Meglódulhat a fantáziánk. Kinek adja, írja alá nagybátyja kötetét a vészterhes történelmi hetekben?

Ám még nincs vége a szenzációknak. A java most jön. A belső címlap verzóján aprócska lapkivágat. A tenyérnyi kötetben bélyegnyi méretű beragasztott újságrészlet, rajta a színdarab történetének egy eddig ismeretlen dokumentuma.

7.40 Előadás a Stúdióból

Zoltánka. Szomorújáték egy élőképben és három felvonásban. Írta: Krúdy Gyula

Személyek:

Júlia – Péchy Blanka

Balázs Sándor – Hegedűs Tibor

Az öreg úr – Hajnal György

Házmesterné – Haas Lili

Zoltánka – Palásthy Géza

Völgyi – Baló Elemér

Pataky – Szerémy Zoltán

Öreg dajka – Iván Liza

Csizmadia – Anday Béla

Pici – Horváth Éva

A tiszteletes – Szeghő Endre

A doktor bácsi – Vándory Géza

Házmester – Keleti László

Rendezik: Hegedűs Tibor, a Vígszínház és Gyarmathy Sándor, a Stúdió rendezője.

Ha ez nem lenne eléggé szenzációs, a tetejébe még a lapkivágat szélére oda van írva a dátum, amikor a stúdió-előadás zajlott. Minden kétséget kizáróan Krúdy Gyula keze által: 1928 máj 16. /sic/.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tehát a Zoltánkát ezen a napon előadták a Magyar Rádióban. Nem felvették – hol volt még akkor a korszerű rögzítési technika –, hanem valamennyi színész jelenlétében megelevenítették, és sugározták az éterbe, már annak, akinek volt készüléke, amelyen meghallgathassa. Erről az eseményről nem tud a Krúdy-kutatás. Ő maga szerepelt ugyan a rádióban, például 1932. július 21-én, mikor is egyik novelláját olvasta föl, de 1928 májusából nincsen adat színdarabja előadását illetően. Könnyebb dolgunk lenne, ha a dátumozó kéz az újság címét is odaírta volna a cetlire, de hát ne legyünk telhetetlenek.

A kezdési időpont természetesen nem reggeli órát jelölt. Esti program volt ez. Nyilván megelőzte egy-két próba az adást, s elképzelhetjük magunknak a kor ismert és kevésbé ismert színészeit, akik a – feltételezhetően egyetlen – mikrofon előtt egymást váltogatva olvasták a szerepeiket, kínosan ügyelve arra, hogy ne nagyon zörögjenek a papírossal. Hegedűs Tibor, az ismert rendező magára osztotta az egyik főszerepet, és Péchy Blanka, Keleti László, Baló Elemér oldalán megelevenítette azt a darabot, melynek a maga idejében nem volt közönségsikere. Miért is lett volna, hiszen Krúdy nem volt vérbeli drámaíró, dramatikus művei csak egy karcsú kötet tesznek ki a Kalligram Kiadó gyűjteményes összkiadásában.

Ez a kis lelet bibliofil szenzáció, gyűjtők csemegéje, s nem mellesleg igen fontos rádiótörténeti emlék.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...