Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író autográf levele „Méltóságos Uram” megszólítással Szász Károlynak címezve.

mikszath_tisza

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író autográf levele Méltóságos Uram” megszólítással Szász Károlynak címezve.

mikszath_kezirat

Hely és dátum nélkül. Levelében Mikszáth indignálódva írja, hogy miután tudomására jutott, hogy a szerkesztő a Tisza évkönyvből kihagyta az ő Tisza-tanulmányát, ezért a cikknek máskor és máshol való megjelenésébe nem egyezik bele.

Keltezés nélkül, de feltételezhetően 1885 decemberében. 1 lev. 1 beírt oldal.

szasz_karoly

Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évfordulója. 1885. november 29. címmel jelent meg kötet az Athenaeum gondozásában. Ezen a napon Tisza Kálmánról a Vasárnapi Újság is terjedelmes cikket közöl Szász Károly tollából. A megjelent kötet nem közli a szerkesztő nevét, de minden bizonnyal Mikszáth levelező társa és barátja Szász Károly részben szerző és szerkesztő. Hozzá írt leveleit Mikszáth mindig Méltóságos Uram” megszólítással kezdte, olykor hozzátéve “kedves bátyám” megszólítást.

Tisza miniszterségét az egész ország ünnepelte. Ezen a napon kapta nevét Szeged legidősebb, legpatinásabb szállodája. A Széchenyi tér szélén és a Wesselényi utcán álló eklektikus palota. 1885-ben épült és Tisza Kálmánról nevezték el miniszterségének 10. évfordulóján. Az épület jelentős kulturális eseményeknek volt a helyszíne a múlt században. Nagytermében, a város legszebb hangversenytermében fellépett Dohnányi Ernő és Pablo Casals, Bartók Béla hat alkalommal adott zongorakoncertet. A szálloda kávéházában Babits Mihály és Juhász Gyula törzsvendégek voltak. A Szabadelvű Párt megrendelésére bronz emlékérmet adtak ki. Mikszáth 1887-től élete végéig a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, Tisza Kálmán, majd Tisza István támogatója. Mikszáth Tisza tanulmányát később Az én kortársaim c. 1904-ben megjelent kötetében publikálta.

szeged-szegedi-tisza-szallo-_2

Képviselőségének A tisztelt ház (1886.) című kötete állít emléket. Druszájáról, Tisza Kálmánról így ír:

„A generális nem konferál, csak határoz. A párt nem disputál, csak szavaz.” Helyben vagyunk – Tisza Kálmán a májer, a könyv főhőse. Nincsenek csodák: Mikszáth a Szabadelvű Párt képviselője, naivitás volna meglepődni, hogy külön fejezetet szentel a miniszterelnöknek: A generális. (Tisza 1875 és 1890 között volt az ország kormányfője a szabadelvűek élén. Ez tizenöt év. Gyors fejszámolás, mire jutnánk ezzel ma. Hogy tizenöt év, az demokráciában mi is.) Tisza Kálmán első tíz miniszterelnöki évében kapott jobbról is, balról is, de „mindent kihevert”. Bár ez idő alatt, oh, lelke és teste ifjúsága odalett, szemeinek fénye változatlanul „őszinte, majdnem szelíd” – ezt födi el „sötét színű” szemüvegével, másképp „nem bírna tábora felett uralkodni”. Mamelukjai haszonleső rajongása bőven megéri a fricskát. „A pártból kiveszett lassanként minden önállóság, sokkal jobban, mint Tisza szeretné. E nagy ember lapító súllyal nehezedik rájuk szellemével és egyéni tulajdonaival, Nekik azt kellett volna látniok ebből, hogy nagy ereje van, de ők csak azt nézték, hogy őnekik semmi erejök sincs.” Merthogy „Tisza proponál, s ők bólintanak rá egyet, vagy pedig ők proponálnak, de Tisza előleges beleegyezésével. Megszokták, hogy Tisza cselekszik mindent. Tisza oltalmaz mindenkit. Ha valamelyik miniszternek a torka fáj, nem a patikába szalajtja a lakájt, hanem Tiszához… alkalmasint ő rendel neki még vizikátort is”.

 

literary manuscripts 1885 /

Kálmán Mikszáth de Kiscsoltó (January 16, 1847 – May 28, 1910) was a major Hungarian novelist, journalist, and politician. Theodore Roosevelt enjoyed his novel, St. Peter’s Umbrella so much that he visited Mikszáth during his European trip in 1910 solely to express his admiration.
Mikszáth was a member of the Liberal Party, and in 1887 was elected to the Diet of Hungary (one of the two top legislatures in Austria-Hungary). Until 1879 he was the representative for the Illyefalva District in Transylvania, and from 1892 until his death he represented the Fogaras District.

 

>>KönyvLap

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Móricz Zsigmond (író, 1879-1942) géppel írt levele autográf aláírásával 1930. / Kézirat

moricz

MÓRICZ Zsigmond (író, 1879-1942) géppel írt levele autográf aláírásával, „Igen tisztelt Uram!” megszólítással. „A Nyugat kisérletképpen a könyvesboltjával kapcsolatban képkiállítást rendez. Ezen kiállításon Basilides Barna és Sándor, Fáy Dezső, Kohán György, Szobotka Imre és Szőnyi István egész kollekcióval vesznek részt s a Nyugat kedvéért műterem-árakat szabtak meg. Ilyen olcsón ilyen szép képeket még nem lehetett Budapesten kiállításon kapni. Kérjük, látogassa meg a Nyugat boltját, amely a Vilmos Császár út 34 sz. házban van. Nyitva hétköznaponként de. 9-től du. 4-ig. – Tisztelettel a Nyugat Móricz Zs.” Kelt: Budapest, 1930. jún. 6. A Nyugat fejléces levélpapírján, egy gépelt oldal, alul Móricz autográf aláírásával, szép állapotban.

moricz_nyugat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

literary manuscripts 1930. /

Zsigmond Móricz, (June 29, 1879, Tiszacsécse — September 4, 1942) was a major Hungarian novelist and Social Realist. During the revolutionary government after World War I, he was vice president of the Vörösmarty Academy. After its fall, his plays were not performed in the National Theater, and his work was published only in Nyugat and Az Est. At the end of 1929 he became the prose editor for Nyugat.

 

>>KönyvLap

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

1425


Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

Szeged, 1928. Koroknay Ny. 16 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban.

 “Rosinger Emil barátomnak éjszakai kóborlásaink emlékére. – Géza Szeged, 1928. IX. 6.” dedikált példány!

Rab Géza (Arad, 1903. jún. 8. 1979. ápr. 17. Budapest) költő, újságíró. 1926-ig Aradon élt, ahol három verskötete jelent meg. A katonai szolgálat elől szökött Magyarországra. Szegeden több lap (Szegedi Napló, Szegedi Újság, Hétfői Rendkívüli Újság) munkatársa. 1933-45 között Budapesten, 1945-46-ban Szegeden élt, majd haláláig újra Budapesten dolgozott.

>>KönyvLap

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Boross Mihály: Az ész sztrájkja – Fantasztikus regény.

1232


Boross Mihály: Az ész sztrájkja – Fantasztikus regény.

Bp., (1929.) Lafontaine Irodalmi T. 330 p. 3 sztl.lev. Első kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói művészi rajzos papírborító címlapja a könyvtestbe kötve, amely Scheiber Hugó festőművész futurista munkája.

„Boross Rózsának ajánlom: Hány fantasztikum van az életben, amit az ember játékos könnyűséggel valósíthatna meg: egyszerűen akármin kellene; 1 van egy, amit játéknak tekint, pedig ez a legfantasztikusabb valami: a szerelem. – Budapest, 1929. III. 5. Boross Mihály” dedikált példány!

BOROSS MIHÁLY (Kiscell, 1877. december 30. – 1944?) író, újságíró, mérnök. Névváltozat: Boros Miksa.

Boross Mihály 1903-ban szerzett mérnöki oklevelet a budapesti egyetemen. Egyetemi hallgató korában aktívan sportolt: atlétikával és labdarúgással is foglalkozott. 1903-tól 1907-ig a MÁV vidéki alkalmazottjaként dolgozott, de már az érettségi után, 1896-tól kezdve publikált folyamatosan különböző helyi lapokban, 1897-től pedig rendszeresen a Budapesti Naplóban. 1907-től 1918-ig a Budapest c. lap belső munkatársa volt. 1923-tól az Esti Kurír számára – melynek alapító főmunkatársa volt – írt színikritikákat. A Kerékpáros Szövetség elnöki tisztére is megválasztották.

Elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, filmforgatókönyveket és főként fantasztikus regényeket írt. Egyes regényeiben utópisztikus keretek köré ágyazva a korabeli munkásmegmozdulásokat, a kommunista mozgalmakat mutatta be. Több színdarabját is játszották fővárosi színházak. Balogh Béla két filmjéhez (Veszélyben a pokol, 1921; Lavina, 1922) írt forgatókönyvet. Szerkesztette az Aero és a Műszaki Vílághírek c. szaklapokat, munkatársa volt a Tolnai Világlexikonának és az Erődi-Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikonnak is (Budapest, 1929-1930). 1944-ben eltűnt.

1232

>>KönyvLap

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szomaházy István humora a szecessziós kötéstáblán is visszaköszön

0149010290237

Szomaházy összesen háromszáznál több elbeszélést és tárcát, továbbá mintegy kétszáz humoros cikket írt. A könnyű szórakoztatásnál nem is akart többet elérni. Gyakran mutatta be a pesti zsidóság jellemző alakjait, a nagyváros új típusait, különösen az emancipált dolgozó nőket. Az eszményített doktorkisasszonyok, az írógépes hivatalnokleányok az ő megvilágításában mindig nagyon sikeres, kedves hölgyek. Nagyvárosi romantikáját derűs humor és enyhe irónia tette még népszerűbbé.

Báró Siklósi Loew (Egy pénzfejedelem pályafutása)
Singer és Wolfner, 1909

>>Bookline

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...