Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Az Abaúj Antikvárium 74. könyvárverésén világhírű zeneszerzőink dedikált kottái

abauj74

Az Abaúj Antikvárium június 11-én, szerdán  17 órai kezdettel rendezi meg 74. könyvárverését a Medosz Hotelben. (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

A zenei antikvár ajánlat becses tételeket tartalmaz: Dohnányi Ernő aláírását, Huszka Jenő dedikált kottáját, Kacsoh Pongrác kétszeresen is dedikált művét, Lehár Ferenc Paganinijének teljes kottáját a zeneszerző autográf zenei névjegyével, épp a Paganini kis részletével, amelyeket itt is részletesen ismertetek.

Az árverés teljes katalógusa megtekinthető képekkel a KönyvLap oldalon.

223., DOHNÁNYI, (Ernő) Ernst von:
Ruralia Hungarica
Fünf stücke für orchester von: – -. Op. 32/b. Kleine Partitur.
Bp., (1925.) Rózsavölgyi. 104 p. Első kiadás!
Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A könyvtestbe helyezve a világhírű zeneművész autográf aláírása Lenkei Zsigmond autogram gyűjtő levelezőlapján! Dohnányi legtöbbet játszott művei között tartjuk számon a Ruralia hungaricá-t. Az édesanyjának ajánlott művel valószínűleg maga Dohnányi is elégedett lehetett, mivel az eredetileg hét darabból álló zongorás változatból (op. 32/a) több átiratot is készített: ötöt zenekarra (op. 32/ b). A Pécsen 1924. szeptember 24-én a szerző által bemutatott mű a zongoraművész repertoárjának egyik legnépszerűbb darabjává vált, rendszeresen játszotta, illetve vezényelte külföldön és belföldön egyaránt. A kompozícióban mélységes hazaszeretetéről vall a zeneszerző, Trianon miatt érzett fájdalmát dolgozza fel. Nem véletlen, hogy ebben az opuszban Nagy-Magyarország területéről, javarészt Erdélyből válogatta össze a feldolgozott népdalokat. Kevés azoknak a műveknek a sora, melyben kimutatható a párhuzam élete egy adott eseménye és valamely kompozíciója között. Ez a mű azonban kétségtelenül e ritka személyes megnyilatkozások egyike. Becses kotta, amely a világhírű zeneművész autográf aláírását őrzi!

226., HUSZKA, Eugen v. (Jenő) – Arányi, Marie (Mária):
Bleib von mir ferne, o tod! (Nem kívánom a halált) (Bilingvis magyar-német) Gedicht von: Marie Arányi. Komponiert: – -.
Leipzig, (1934.) J. Rieter-Biedermann. 6 p. 1 sztl.lev.
Kiadói papírborítóban. „Polgár Tiborné Tóth Erzsinek a kitűnő művésznőnek szíves emlékül 934. ápr. 28. Huszka Jenő” dedikált példány! Huszka Jenő (1875-1960.) világhírű zeneszerző és felesége Arányi Mária írónő közös műve. Hubay Jenő és Koessler János tanítványa. Koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg című operettje hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek!

228., KACSOH Pongrác Dr.:
Rákóczi – Daljáték három felvonásban és egy képben.
Zenéjét szerzette: – -. A szövegkönyvet írta: Bakonyi Károly. A versek Endrődi Sándor és Pásztor Árpád költeményei. A zongorakivonatot készítette: Kovács Sándor.
Bp., (1906.) Zipser és König biz. 98 p. (zene és szöveg) Első kiadás!
Későbbi keménytáblás papírkötésben, a kiadói papírborító címlapja gondosan a könyvtestbe kötve. „ Tömöry Károlyné nagyságos asszonynak igaz tisztelettel – Kacsoh Pongrác 18. V. 12.” dedikált példány! Kacsóh Pongrác (1873-1923.) zeneszerző, zenepedagógus. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, amely óriási sikert aratott. Ennek a sikernek a terhével készült az újabb mű a Rákóczi, amelyet nem kisebb sikerrel adtak elő 1906. november 20-án a Király-Színházban. Huszka Jenő jó barátja többek között ezzel a felejthetetlen daljátékkal írta be nevét a zenetörténetbe. A teljes kotta ritka első kiadásának dedikált példánya!

231., LEHÁR, Franz (Ferenc):
Paganini
Operette in drei Akten von Paul Knepler und Bela Jenbach. Musik von – -.
Berlin, 1925. Crescendo Theaterverlag. 120 p. (zene és szöveg) Első kiadás!
Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kötéstábla verzójába ragasztva a világhírű zeneszerző autográf kéziratos zenei névjegye a Paganini operett „Szép álom, szállj a szívembe” sorának rajzos kottájával és szövegével, autográf aláírásával „Lehár F. Budapest 1926. V. 9.”. Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Többek között Antonin Dvorak tanítványa Prágában. Többek között Puccini egyik legjobb barátja. Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának. Az ő számára írta a Paganinit. A művet Paul Knepler könyvkereskedő írta saját kedvtelésére. Knepler beleegyezett librettójának megzenésítésébe, amit aztán Jenbach Béla alakított át a zeneszerző ízlésének megfelelően. Így jött létre a Paganini, amelyet a Johann Strauss Theaterben mutattak be 1925. október 30-án. A bécsi előadáson Tauber nem énekelhetett, a fogadtatás visszafogott volt, ám 1926-ban Tauberrel Berlinben már óriási sikert aratott. A teljes operett kotta első kiadása, amely különösen ritka darab. A becses kotta őrzi Lehár Paganinije egy sorának autográf kottáját és aláírását!

 

 

>>Az árverés katalógusa

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 4.50 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Az Abaúj Antikvárium 72. könyvárverésén Mátyás király lustái

jokai1

Az Abaúj Antikvárium december 13-án, pénteken,  17 órai kezdettel rendezi meg 72. könyvárverését a Medosz Hotelben. (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

A Luca napi árverés 113. tételét, egy „viális” kuriózumot osztok meg a Könyv Pub olvasóival.

JÓKAI Mór (1825-1904.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó” autográf tintával Mátyás király lustái című adomájának tintával írt kézirata dátum nélkül. Az adoma felett „Vialis levelek” (joviális, derűs, vidám) cím alatta „II. szám (Lásd I. számot augusztus 5-én). Vialis levelek címen jelent meg több cikke egy által szerkesztett folyóiratban. A kézirat verzóján Feszty Mária (Masa), unokája igazolja, hogy az írás Jókai Mór kézírása, amelynek keltezése Bpest., 1921. aug. 20. A kézirat Jókai legaktívabb időszakában keletkezhetett, az 1860-as években, amikor is több lapnak is szerkesztője, munkatársa.

Keltezés nélkül. 1 lev. 1 beírt oldal, a verzón az igazoló sorok.

A Mátyás király lustái adoma Jókaitól először 1856-ban A magyar nép adomái című kötetben jelent meg, majd 1857-ben 150 adomával bővítve, A magyar nép élcze szép hegedű szóban 1884. A kézirat jelentősen eltér a kötetben megjelent változattól. A történet első ismert közlése Ráday Gedeon megfogalmazásában ismert Mátyás király három restje című versében. Jókai azt írja, egy része a nép ajkán forog, másik részét Galiotti, Mátyás udvari tudósának jegyzékéből vétetett. Galottinak ilyen írása nem ismert így vagy a néphagyományból, vagy Rádaytól ismerhette a történetet. Mai is az egyik legismertebb, legnépszerűbb Mátyás király mese-adoma. Filológusok számára is becses kézirat!

Ne legyen rest tekintse meg az árverés katalógusát!

>> Az árverés katalógusa

matyas_kiraly_lustai2

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Így szerettek ők – Juhász Gyula vs. Eőrsi Júlia

beolvasás0002

Az Abaúj Antikvárium 71. könyvárverésén egy “Így szerettek ők” relikvia:

EŐRSI Julia:
Áldott vidéken – Regény.
Bp., 1924. (Attila-Ny.) 115 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban. Juhász Gyula autográf ajándékozó (dedikáló) soraival: „Réti Ödön barátomnak ajánlom: Juhász Gyula „regényhős” Szeged 1926”.

A kötet hőse valóban a költő Juhász Gyula. Eőrsi Júlia neve nem volt ismeretlen sem Juhász Gyula ismerősei, sem a későbbi irodalomtörténészek számára. Ő volt az, aki a költő 1914. márciusi öngyilkossági kísérlete után (amikor is egy revolverrel mellbe lőtte magát!), a Rókus Kórházban a Világ című lap egyik fiatal újságírójaként meglátogatta Juhász Gyulát. Egy szerelem kezdte volt. Júlia két könyvet is írt kapcsolatukról – az egyiket még Juhász Gyula életében, 1924-ben, ez az Áldott vidéken, a másikat pedig 1957-ben, ez a Tiéd a sírig. Az utóbbiban olvasható, hogy Juhász már 1914-ben, először találkozva Júlia édesanyjával, megkérte tőle a lány kezét. Az anya azonban elhárította a kérést: “Először meg kell gyógyulni, tanár úr, aztán majd beszélünk róla…”. Szintén csak az 1957-es könyvben szerepel a házasságkötés, amely nem polgári, hanem egyházi volt és lakáson kötötték, 1918. március 20-án – állítja Eőrsi Júlia. Eőrsi Júlia állításának hiteles bizonyítéka nincs, az irodalomtörténet is kételkedik benne. Nem éltek együtt, szerelmük többnyire plátói volt. Ez a kötet kapcsolatuk és találkozásuk regénnyé fantáziált története.

juhaszvseorsi

A dedikáció címzettje Réti Ödön (1871. – 1939.): író, rajztanár. Az iparművészeti és a mintarajziskolát végezte el. Rajztanári oklevelet szerzett; Becsén, Brassóban, majd Aradon tanított. 1919-ben Szegedre költözött. Itt legjobb barátai Juhász Gyula és Móra Ferenc voltak, később a fiatal József Attila is barátai közé tartozott.

>>Az árverés katalógusa

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Abaúj Antikvárium 71. könyvárverésén Móra Ferenc irredenta verse

Móra Ferenc Hazajáró

Az Abaúj Antikvárium október 31-én, csütörtökön 17 órai kezdettel rendezi meg 71. könyvárverését a Medosz Hotelben (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

Az árverés 198. tétele egy irodalomtörténeti kuriózum, amelyet örömmel osztok meg a Könyv Pub olvasóival.

Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai” autográf tintával írt, saját kezűleg aláírt Hazajáró magyar imádság című irredenta költeményének utolsó két versszaka. A kézirat egy A/4 méretű fekete keretes levélpapír hosszanti felére íródott. A költemény eredetileg 6 versszakban teljes a lap jobb felső sarkában lévő „2” oldalszámozás jelzi, hogy az első 4 versszak egy másik lapra íródott. A bal felső sarokban a költemény címének részlete „hazajáró”.
Szeged, én. 1 lev. 1 beírt oldal. (10×29 cm)
„Irredenta verset egyet írtam, többre nem futotta pályám végéből. Azon melegében sistergett ki a szívemből a Hazajáró magyar imádság, még 1920-ban.” Móra Ferenc írta ezt a Magyar Hírlap 1932. január 31-i számában, Költők tilalmasában című tárcájában. Ezt a verset a Fáklyatartók névvel kezdett területvédő irodalmi mozgalomnak a Petőfi és a Dugonics Társaság közös szervezésében 1920. május 23-án, pünkösd vasárnapján a színházban rendezett ünnepélyére írta. Az ünnepély fénypontja Jászai Mari szereplése volt. Petőfinek Élet és halál című költeményét adta elő. Móra, fölbátorodva az egy asztalnál való szereplésen, és tapasztalva Jászai Mari érdeklődését verse iránt, 26-án megküldte a művésznőnek a szegedi lapok tudósításaival költeményének kéziratát. (példányunkat a Washingtonban élő Vasváry Ödön őrizte, majd ajándékozta szegedi barátjának) A nagy színésznő sokáig és sok helyütt szavalta is ezt a verset. Kéziratának másolata, amelyet Jászai Marinak küldött, hagyatékában az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti gyűjteményébe, onnan a kézirattárába került. Egy határon túli előadása alkalmával ezért a verséért följelentették „az ellenségnél”, és előadását a helyi rendőrparancsnok csak a várható botrány elkerülése végett nem tiltotta be. De hazatérve kisült, itthon meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszternél jelentette föl a túlbuzgó magyartanár. Idős szegedi barátom emlékszik rá, hogy korábban különböző alkalmakkor gyakran szavalták az irredenta verset. (Tételünkhöz tartozik Péter László tanulmánya a versről, a vers teljes szövegével.)

Nem ez a tétel lesz az egyetlen kuriózum és érdekesség az Abaúj Antikváriumnál. Felhívom az érdeklődők figyelmét az árverés katalógusára!

>> Az árverés katalógusa

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Ejnye Ádám, avagy…

kosztolanyi

… egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első kiadása Babits Mihálynak szóló dedikációval: “Babits Mihálynak / szeretettel / Kosztolányi / Dezső / Budapest, 1934. karácsony”. Egy ilyen dedikációtól mindig felvillanyozódom, de másodpercek sem kellettek alábbhagyott a lelkesedésem. – Nem zöld! – Miért ilyen nagy? – Miért ilyen fura? Azonnal jeleztem, ezt a dedikációt jobban meg kell vizsgálni! A nem zöld, nem nagy probléma, hiszen volt kék és fekete korszaka is, bár kétségkívül zöld tintával szeretett írni, dedikálni, amely később szinte védjegyévé vált. Nem volt szokása teljes oldalas dedikációt írni, de Babits Mihállyal miért ne tehetett volna kivételt, mint jó barátjával és  a korszak legnagyobb költőjével. Ez azért kevés az üdvösséghez! Az első két sort, mintha más kéz írta volna, annyira eltér Babits “B” betűje és az utolsó sorban Budapest “B” betűje. Az írás kiírt, így egy amatőr szemlélődő, akár eredetinek is vélhetné. A dedikált lap hátoldalán szépen kitűnik, hogy ez az írás bizony nem tintával, hanem golyóstollal íródott.    - Ez már perdöntő! Sajnos hamisítvánnyal állunk szembe. A golyóstoll sorozatgyártása Magyarországon csak az I. világháború végén indult el. A kétséget az első másodpercben még tarthatta bennem, hogy az írás nem tűnik friss írásnak.

kosztolanyi4- De vajon ki készíthette ezt a hamisítványt? Nem volt kisstílű azonnal nagy névvel kezdett. Az írás bár gyakorlott szemlélődő számára azonnal gyanússá válik, szépen ki van írva. Valaki, vagy nagyon sokáig gyakorolt, vagy nagyon hasonló az írása. Egy irodalomtörténész barátom azonnal talált egy lehetséges választ. Az dedikáció írója nagy valószínűséggel lehet Kosztolányi Ádám, akinek kellően hasonlított az írása édesapja írására. Kiváló képességű ember volt, de nem tudott megbirkózni édesapja nagyságával. Ivott és gyakran kártyázott. Elbeszélések szerint kártya adósságait olykor édesapja kézirataival, egy-egy dedikált kötettel rendezte. Mikor ezek fogytán voltak előfordult, hogy saját jegyzeteit adta át úgy, mintha apja írása lett volna. Valószínűleg példányunk egy olyan kötet, amelyet Ádám készített apja nevében.

Az utóbbi időben nagy örömünkre megnövekedett a bibliofil, dedikált könyvek értéke. Egyre többen becsülik ezeket a köteteket, és azonosulnak az őket körülölelő irodalmi pátosszal. Ezzel egyidőben észrevehettük, hogy egyre több a hamisítvány. Mivel több eddig lappangó kötet és kézirat kerül elő, így a piacra kerülő korábban készült régi hamisítványok száma is megnőtt. A hamisítás, szinte egyidős a dedikációk írásával. Az új hamisítványok kiszűrése könnyebb, mint a régieké, de oda kell figyelnünk. Szerencsére még mindig elenyészőnek mondható a hamisítványok száma más műtárgyakkal összevetve. Ellenőrizetlen forrásból csak nagyon gyakorlott gyűjtő vállalkozhat vásárlásra. Célszerű  antikváriumtól vásárolni, amelyek többsége alaposan megvizsgálja a köteteket, legtöbbször összehasonlítási alapjuk is van. Az Abaúj Antikvárium minden kötetet alaposan megvizsgál, irodalomtörténetileg is ellenőrzi azokat. A bizonytalannak vélt darabokat több szakértővel is megvizsgáltatja, az eredetiségre visszavásárlási garanciát biztosít. Ezt a hamisítvány visszakerül a kötet korábbi tulajdonosához. A hamisítás tényét közöltük a tulajdonossal, így bízhatunk benne, hogy ez a kötet már nem kerül forgalomba.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...