Mikszáth Kálmán (1847-1910) író autográf levele „Méltóságos Uram” megszólítással Szász Károlynak címezve.

mikszath_tisza

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író autográf levele Méltóságos Uram” megszólítással Szász Károlynak címezve.

mikszath_kezirat

Hely és dátum nélkül. Levelében Mikszáth indignálódva írja, hogy miután tudomására jutott, hogy a szerkesztő a Tisza évkönyvből kihagyta az ő Tisza-tanulmányát, ezért a cikknek máskor és máshol való megjelenésébe nem egyezik bele.

Keltezés nélkül, de feltételezhetően 1885 decemberében. 1 lev. 1 beírt oldal.

szasz_karoly

Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évfordulója. 1885. november 29. címmel jelent meg kötet az Athenaeum gondozásában. Ezen a napon Tisza Kálmánról a Vasárnapi Újság is terjedelmes cikket közöl Szász Károly tollából. A megjelent kötet nem közli a szerkesztő nevét, de minden bizonnyal Mikszáth levelező társa és barátja Szász Károly részben szerző és szerkesztő. Hozzá írt leveleit Mikszáth mindig Méltóságos Uram” megszólítással kezdte, olykor hozzátéve “kedves bátyám” megszólítást.

Tisza miniszterségét az egész ország ünnepelte. Ezen a napon kapta nevét Szeged legidősebb, legpatinásabb szállodája. A Széchenyi tér szélén és a Wesselényi utcán álló eklektikus palota. 1885-ben épült és Tisza Kálmánról nevezték el miniszterségének 10. évfordulóján. Az épület jelentős kulturális eseményeknek volt a helyszíne a múlt században. Nagytermében, a város legszebb hangversenytermében fellépett Dohnányi Ernő és Pablo Casals, Bartók Béla hat alkalommal adott zongorakoncertet. A szálloda kávéházában Babits Mihály és Juhász Gyula törzsvendégek voltak. A Szabadelvű Párt megrendelésére bronz emlékérmet adtak ki. Mikszáth 1887-től élete végéig a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője, Tisza Kálmán, majd Tisza István támogatója. Mikszáth Tisza tanulmányát később Az én kortársaim c. 1904-ben megjelent kötetében publikálta.

szeged-szegedi-tisza-szallo-_2

Képviselőségének A tisztelt ház (1886.) című kötete állít emléket. Druszájáról, Tisza Kálmánról így ír:

„A generális nem konferál, csak határoz. A párt nem disputál, csak szavaz.” Helyben vagyunk – Tisza Kálmán a májer, a könyv főhőse. Nincsenek csodák: Mikszáth a Szabadelvű Párt képviselője, naivitás volna meglepődni, hogy külön fejezetet szentel a miniszterelnöknek: A generális. (Tisza 1875 és 1890 között volt az ország kormányfője a szabadelvűek élén. Ez tizenöt év. Gyors fejszámolás, mire jutnánk ezzel ma. Hogy tizenöt év, az demokráciában mi is.) Tisza Kálmán első tíz miniszterelnöki évében kapott jobbról is, balról is, de „mindent kihevert”. Bár ez idő alatt, oh, lelke és teste ifjúsága odalett, szemeinek fénye változatlanul „őszinte, majdnem szelíd” – ezt födi el „sötét színű” szemüvegével, másképp „nem bírna tábora felett uralkodni”. Mamelukjai haszonleső rajongása bőven megéri a fricskát. „A pártból kiveszett lassanként minden önállóság, sokkal jobban, mint Tisza szeretné. E nagy ember lapító súllyal nehezedik rájuk szellemével és egyéni tulajdonaival, Nekik azt kellett volna látniok ebből, hogy nagy ereje van, de ők csak azt nézték, hogy őnekik semmi erejök sincs.” Merthogy „Tisza proponál, s ők bólintanak rá egyet, vagy pedig ők proponálnak, de Tisza előleges beleegyezésével. Megszokták, hogy Tisza cselekszik mindent. Tisza oltalmaz mindenkit. Ha valamelyik miniszternek a torka fáj, nem a patikába szalajtja a lakájt, hanem Tiszához… alkalmasint ő rendel neki még vizikátort is”.

 

literary manuscripts 1885 /

Kálmán Mikszáth de Kiscsoltó (January 16, 1847 – May 28, 1910) was a major Hungarian novelist, journalist, and politician. Theodore Roosevelt enjoyed his novel, St. Peter’s Umbrella so much that he visited Mikszáth during his European trip in 1910 solely to express his admiration.
Mikszáth was a member of the Liberal Party, and in 1887 was elected to the Diet of Hungary (one of the two top legislatures in Austria-Hungary). Until 1879 he was the representative for the Illyefalva District in Transylvania, and from 1892 until his death he represented the Fogaras District.

 

>>KönyvLap

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Döhrmann Henrik: Lótenyésztés ( I-II. egybekötve )

lotenyesztes

A szerző méneskari nyugalmazott m. kir. ezredes. (Hannover, 1859. nov. 21. – Nagykőrös, 1929. okt. 21.): lótenyésztő, szakíró. Egy.-i tanulmányait Bécsben a műegy.-en és 1882-83-ban a bp.-i állatorvosi főisk.-a végezte. Bábolnán, majd Nagykőrösön szolgált a méneskarnál, 1912-28-ban a mezőhegyesi ménes parancsnoka volt. Gyakorlati és irodalmi működésével irányító befolyást gyakorolt a lótenyésztésre. Cikkei a Köztelek, a Vadász és Verseny Lap, valamint az Állattenyésztők Lapja c. folyóiratokban jelentek meg.

A Pannonhalmi Főapátság Ölbői Jószagkerülete könyvtárából, a címlapon bélyegző.

DÖHRMANN Henrik: Lótenyésztés (I-II.)

I. Külemtan és fajtaisme. – II. A tenyésztés elmélete s gyakorlata.
Bp., 1922. „Pátria”. (1.) 256 p. (2.) 258 p. számos szövegközti rajzos képpel.
Korabeli félvászon kötésben. (egybekötve)

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 2.50 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok – Dedikált példány!

1175

„Régi magyar kopogó és hajigáló szellemek; Werbőczy törvénykönyve versben; Haynau bűnhődése a londoni sörgyárban…” A »kuriózum« szónak nincs magyar egyértékese. Több szóval lehet csak kifejezni: kuriózum az, ami ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli. Nem kell összetéveszteni az anekdotával. Az anekdotánál mellékes, hogy valóssággal megtörtént-e? Az a lényege, hogy rövid és csattanó formában jellemez valamely egyént, világít meg valami eseményt. (Az adoma megint más, ennél a mulattatás az egyetlen cél.) A kuriózum lelke az igazság, a hitelesség. E nélkül gyökértelen szóbeszéd csupán; nem lehet beültetni a kultúrtörténet eleven testébe. Ezért csakis olyan adatot dolgoztam fel, melynek a végére járhattam s megtalálhattam az ősforrást, honnan a kuriózus híradás kibuggyant. Ez a könyv, ha kultúrtörténettel foglalkozik is, nem akar tudományos munka lenni. Tudományos mű a teljességre törekszik; a kuriózumnak pedig lényegével ellenkezik a teljesség, mert megszűnik kuriózm gyanánt hatni, mihelyt nem rendkívüli vagy nem érdekes. Viszont azoknak a szándékosan elsekélyesített olvasmányoknak sorába se szeretne tartozni, melyeknek minden sorából kiizzad a rettegő igyekezet: a világért meg ne erőltetni az olvasó elméjét, mert akkor le találja tenni a könyvet. Én a művelt magyar közönségnek írok, azon a becsületes hangon, mely őt műveltsége alapján megilleti.

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok - Dedikált példány!

Bp., (1934.) Cserépfalvi. 294 p. 8 t. (képek) 1 sztl.lev. Második kiadás.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Kós Károly: Sztambul

0149010286674

Kós Károly 1917-ben a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet építészeti szakértőjeként megbízást kapott Konstantinápoly épületeinek feltérképezésére. Ekkor ismerkedett meg a bizánci és a török építészettel, melynek eredményeként született e tanulmánya. „Ázsiában magunkat kutattam, mondta az európai építész. Mert Sztambul magában rejti a nagy pusztai birodalmak eltemetett építészeti emlékeit. Miért más a török épületek aránya-formája, a díszítése? Először anyagában, aztán robosztusabb formájában, no meg a keleti ember díszítésének gazdagságában.

Kós Károly: Sztambul – Várostörténet és architektura.

Budapest – Konstantinápoly, 1918. (Franklin-Társulat ny.) [2] + 160 + [2] p. + 3 t. (kihajtható) + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás.
(A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei. 4–6. füzet.)
Oldalszámozáson belül egész oldalas képekkel, a szerző szövegközti rajzaival, fényképekkel gazdagon illusztrált.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (4 szavazat alapján, az átlag: 4.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött – Aláírt példány!

0149010287183

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött – Aláírt példány!

Bp., 1922. Athenaeum. 155 p. Ötödik kiadás.
Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói szecessziós, rajzos papírborító címlapja, amely Falus Elek munkája a könyvtestbe kötve.

„Móricz – Miskolcz 1933” aláírt példány!

A regény központja egy asszony, egy egészen közönséges kisvárosi asszony, akit csak heves, és kielégülésre nem jutó érzékisége és egy jobb, gazdagabb élet után epekedő, öntudatlanná fojtott, hisztérikus vonaglásokká csökevényesedett vágya különböztet meg a többi száz meg ezer társnőjétől. E körül az asszony, a tanító felesége körül forog a regény egész személyzete: egy epizódalakot kivéve mind csupa férfi, akiket az érzéki vágy kábulata ragad feléje. A középpontban örvénylő fülledt, forró levegőjű vívódás körül elevenedik meg aztán a kisváros egész élete, a maga unalmával, élettelen kicsinyességével, gonosz pletykáival, férfiaknak bormámorával, asszonyaiknak erkölcsi ridegségébe palástoló, kifolyt szelepet nem találó érzékiségével…”

Schöpflin Aladár

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 4.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...