Az Abaúj Antikvárium 76. könyvárverésén különleges dedikációk, többek között Fifi néni, Radnóti Miklósné könyveiből

75ARVbori14_ARV60.qxd

Az Abaúj Antikvárium karácsonyi könyvárverését december 16-án kedden rendezi meg 17 órai kezdettel a Medosz Hotelben (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

Az árverés különlegessége, hogy több “neves” dedikáció is kalapács alá kerül. Többek között Radnóti Miklósné, Fifi néni könyvtárából 4 dedikált kötet. Gyarmati Fanni kegyelettel őrizte férje Radnóti Miklós emlékét. Halála után nem ment újra férjhez, haláláig gondozta a költő-géniusz irodalmi hagyatékát. A családi könyvtár a költő halála után is számos dedikált kötettel gyarapodott. Fanni a teljes magyar irodalmár nemzedék Fifije volt, tisztelet övezte életében és immár halála után is. Nemzedékének számos tagja dedikált neki kötetet. Kétségkívül a gyűjtemény legbecsesebb darabjai a Radnóti Miklósnak dedikált kötetek, amelyeket nemrégiben a Központi Antikvárium bocsátott árverésre. Fifi néni a gyűjteményt haláláig őrizte, amelynek legbecsesebb darabjait már életében közgyűjteménynek ajánlotta fel. A könyvtár maradék részét végrendelete szerint az örökösei értékesítették. Kisebb botrányt okozott az anyag piacra kerülése, egyesek politikai célokra használták fel a történteket. Sajnos mind ezt olyanok tették, akiknek fogalmuk sincs az irodalmi értékekről. Számos nagy író-költő könyvtárának dedikált darabjai forognak az árveréseken hazánkban és külföldön is. Egyesek mégis különleges jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a könyveknek. Ha elfelejtjük, hogy mind ezt egyesek politikai célra használták fel, mindenképp örvendeznünk kell ennek a ténynek.

Mindenképp felhívnám a jeles bibliofil gyűjtők figyelmét Fenyő Miksa könyvtárának két kötetére, amelyeket Heltai Jenő, illetve Füst Milán dedikált a Nyugat alapító irodalmárnak. Számos kötet került elő Áprily Lajos könyvtárából is. Több dedikációra is felkaphatják irodalomtörténészeink a fejüket, amelyek különleges kapcsolatokra derítenek fényt. Kovai Lőrinc Rákosi Mátyásnak – Tamási Áron Tildy Zoltánnak a II. köztársaság államfőjének – Szabó Pál Dobi Istvánnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökének dedikált. Ágai Adolf öccsének, Áldor Imre egy tanítványának, Csathó Kálmán Jászai Marinak, Dékány András Fáy Dezsőnek, Flesch Ármin mohácsi főrabbi Kiss Arnold budai főrabbinak, Dutka Ákos szerelmének későbbi feleségének, Illés Endre Nemes Nagy Ágnesnek, Jászi Oszkár páholy társának, Szirmai Albert Dohnányi Ernőnek, Örkény István Palotai Borisnak, Szenes Béla egy ellenségének dedikált.

Ezek a dedikációk is mind-mind tanúsítják, hogy nem egyedi eset, hogy egy írói hagyaték darabjai piacra kerülnek. Ezek bibliofil gyűjtők tulajdonába kerülnek, akik sokszor gondosabban őrködnek felettük, mint némely közgyűjtemény. Tisztelettel adózom azoknak a könyvgyűjtőknek, akik íróink, költőink kézvonásait nagy becsben tartják, így gondozva azok emlékét.

Azért nem csak a bibliofilek találják meg az árverésen kedvenceiket. Több ritka emigráns kötet, jogi, politikai, történelmi munka is megtalálható itt. A kéziratok között több miniszter kézjegye kerül árverésre. Többek között a kivégzett Bárdossy László, Endre László, Reményi-Schneller Lajos, Sztójay Döme és a fogságban elhunyt Hóman Bálint egy-egy kézirata.

 >>Az árverés katalógusa itt olvasható

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Az Abaúj Antikvárium 74. könyvárverésén világhírű zeneszerzőink dedikált kottái

abauj74

Az Abaúj Antikvárium június 11-én, szerdán  17 órai kezdettel rendezi meg 74. könyvárverését a Medosz Hotelben. (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

A zenei antikvár ajánlat becses tételeket tartalmaz: Dohnányi Ernő aláírását, Huszka Jenő dedikált kottáját, Kacsoh Pongrác kétszeresen is dedikált művét, Lehár Ferenc Paganinijének teljes kottáját a zeneszerző autográf zenei névjegyével, épp a Paganini kis részletével, amelyeket itt is részletesen ismertetek.

Az árverés teljes katalógusa megtekinthető képekkel a KönyvLap oldalon.

223., DOHNÁNYI, (Ernő) Ernst von:
Ruralia Hungarica
Fünf stücke für orchester von: – -. Op. 32/b. Kleine Partitur.
Bp., (1925.) Rózsavölgyi. 104 p. Első kiadás!
Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A könyvtestbe helyezve a világhírű zeneművész autográf aláírása Lenkei Zsigmond autogram gyűjtő levelezőlapján! Dohnányi legtöbbet játszott művei között tartjuk számon a Ruralia hungaricá-t. Az édesanyjának ajánlott művel valószínűleg maga Dohnányi is elégedett lehetett, mivel az eredetileg hét darabból álló zongorás változatból (op. 32/a) több átiratot is készített: ötöt zenekarra (op. 32/ b). A Pécsen 1924. szeptember 24-én a szerző által bemutatott mű a zongoraművész repertoárjának egyik legnépszerűbb darabjává vált, rendszeresen játszotta, illetve vezényelte külföldön és belföldön egyaránt. A kompozícióban mélységes hazaszeretetéről vall a zeneszerző, Trianon miatt érzett fájdalmát dolgozza fel. Nem véletlen, hogy ebben az opuszban Nagy-Magyarország területéről, javarészt Erdélyből válogatta össze a feldolgozott népdalokat. Kevés azoknak a műveknek a sora, melyben kimutatható a párhuzam élete egy adott eseménye és valamely kompozíciója között. Ez a mű azonban kétségtelenül e ritka személyes megnyilatkozások egyike. Becses kotta, amely a világhírű zeneművész autográf aláírását őrzi!

226., HUSZKA, Eugen v. (Jenő) – Arányi, Marie (Mária):
Bleib von mir ferne, o tod! (Nem kívánom a halált) (Bilingvis magyar-német) Gedicht von: Marie Arányi. Komponiert: – -.
Leipzig, (1934.) J. Rieter-Biedermann. 6 p. 1 sztl.lev.
Kiadói papírborítóban. „Polgár Tiborné Tóth Erzsinek a kitűnő művésznőnek szíves emlékül 934. ápr. 28. Huszka Jenő” dedikált példány! Huszka Jenő (1875-1960.) világhírű zeneszerző és felesége Arányi Mária írónő közös műve. Hubay Jenő és Koessler János tanítványa. Koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg című operettje hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek!

228., KACSOH Pongrác Dr.:
Rákóczi – Daljáték három felvonásban és egy képben.
Zenéjét szerzette: – -. A szövegkönyvet írta: Bakonyi Károly. A versek Endrődi Sándor és Pásztor Árpád költeményei. A zongorakivonatot készítette: Kovács Sándor.
Bp., (1906.) Zipser és König biz. 98 p. (zene és szöveg) Első kiadás!
Későbbi keménytáblás papírkötésben, a kiadói papírborító címlapja gondosan a könyvtestbe kötve. „ Tömöry Károlyné nagyságos asszonynak igaz tisztelettel – Kacsoh Pongrác 18. V. 12.” dedikált példány! Kacsóh Pongrác (1873-1923.) zeneszerző, zenepedagógus. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, amely óriási sikert aratott. Ennek a sikernek a terhével készült az újabb mű a Rákóczi, amelyet nem kisebb sikerrel adtak elő 1906. november 20-án a Király-Színházban. Huszka Jenő jó barátja többek között ezzel a felejthetetlen daljátékkal írta be nevét a zenetörténetbe. A teljes kotta ritka első kiadásának dedikált példánya!

231., LEHÁR, Franz (Ferenc):
Paganini
Operette in drei Akten von Paul Knepler und Bela Jenbach. Musik von – -.
Berlin, 1925. Crescendo Theaterverlag. 120 p. (zene és szöveg) Első kiadás!
Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kötéstábla verzójába ragasztva a világhírű zeneszerző autográf kéziratos zenei névjegye a Paganini operett „Szép álom, szállj a szívembe” sorának rajzos kottájával és szövegével, autográf aláírásával „Lehár F. Budapest 1926. V. 9.”. Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Többek között Antonin Dvorak tanítványa Prágában. Többek között Puccini egyik legjobb barátja. Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának. Az ő számára írta a Paganinit. A művet Paul Knepler könyvkereskedő írta saját kedvtelésére. Knepler beleegyezett librettójának megzenésítésébe, amit aztán Jenbach Béla alakított át a zeneszerző ízlésének megfelelően. Így jött létre a Paganini, amelyet a Johann Strauss Theaterben mutattak be 1925. október 30-án. A bécsi előadáson Tauber nem énekelhetett, a fogadtatás visszafogott volt, ám 1926-ban Tauberrel Berlinben már óriási sikert aratott. A teljes operett kotta első kiadása, amely különösen ritka darab. A becses kotta őrzi Lehár Paganinije egy sorának autográf kottáját és aláírását!

 

 

>>Az árverés katalógusa

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 4.50 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Az Abaúj Antikvárium 72. könyvárverésén Mátyás király lustái

jokai1

Az Abaúj Antikvárium december 13-án, pénteken,  17 órai kezdettel rendezi meg 72. könyvárverését a Medosz Hotelben. (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

A Luca napi árverés 113. tételét, egy „viális” kuriózumot osztok meg a Könyv Pub olvasóival.

JÓKAI Mór (1825-1904.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó” autográf tintával Mátyás király lustái című adomájának tintával írt kézirata dátum nélkül. Az adoma felett „Vialis levelek” (joviális, derűs, vidám) cím alatta „II. szám (Lásd I. számot augusztus 5-én). Vialis levelek címen jelent meg több cikke egy által szerkesztett folyóiratban. A kézirat verzóján Feszty Mária (Masa), unokája igazolja, hogy az írás Jókai Mór kézírása, amelynek keltezése Bpest., 1921. aug. 20. A kézirat Jókai legaktívabb időszakában keletkezhetett, az 1860-as években, amikor is több lapnak is szerkesztője, munkatársa.

Keltezés nélkül. 1 lev. 1 beírt oldal, a verzón az igazoló sorok.

A Mátyás király lustái adoma Jókaitól először 1856-ban A magyar nép adomái című kötetben jelent meg, majd 1857-ben 150 adomával bővítve, A magyar nép élcze szép hegedű szóban 1884. A kézirat jelentősen eltér a kötetben megjelent változattól. A történet első ismert közlése Ráday Gedeon megfogalmazásában ismert Mátyás király három restje című versében. Jókai azt írja, egy része a nép ajkán forog, másik részét Galiotti, Mátyás udvari tudósának jegyzékéből vétetett. Galottinak ilyen írása nem ismert így vagy a néphagyományból, vagy Rádaytól ismerhette a történetet. Mai is az egyik legismertebb, legnépszerűbb Mátyás király mese-adoma. Filológusok számára is becses kézirat!

Ne legyen rest tekintse meg az árverés katalógusát!

>> Az árverés katalógusa

matyas_kiraly_lustai2

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Így szerettek ők – Juhász Gyula vs. Eőrsi Júlia

beolvasás0002

Az Abaúj Antikvárium 71. könyvárverésén egy “Így szerettek ők” relikvia:

EŐRSI Julia:
Áldott vidéken – Regény.
Bp., 1924. (Attila-Ny.) 115 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban. Juhász Gyula autográf ajándékozó (dedikáló) soraival: „Réti Ödön barátomnak ajánlom: Juhász Gyula „regényhős” Szeged 1926”.

A kötet hőse valóban a költő Juhász Gyula. Eőrsi Júlia neve nem volt ismeretlen sem Juhász Gyula ismerősei, sem a későbbi irodalomtörténészek számára. Ő volt az, aki a költő 1914. márciusi öngyilkossági kísérlete után (amikor is egy revolverrel mellbe lőtte magát!), a Rókus Kórházban a Világ című lap egyik fiatal újságírójaként meglátogatta Juhász Gyulát. Egy szerelem kezdte volt. Júlia két könyvet is írt kapcsolatukról – az egyiket még Juhász Gyula életében, 1924-ben, ez az Áldott vidéken, a másikat pedig 1957-ben, ez a Tiéd a sírig. Az utóbbiban olvasható, hogy Juhász már 1914-ben, először találkozva Júlia édesanyjával, megkérte tőle a lány kezét. Az anya azonban elhárította a kérést: “Először meg kell gyógyulni, tanár úr, aztán majd beszélünk róla…”. Szintén csak az 1957-es könyvben szerepel a házasságkötés, amely nem polgári, hanem egyházi volt és lakáson kötötték, 1918. március 20-án – állítja Eőrsi Júlia. Eőrsi Júlia állításának hiteles bizonyítéka nincs, az irodalomtörténet is kételkedik benne. Nem éltek együtt, szerelmük többnyire plátói volt. Ez a kötet kapcsolatuk és találkozásuk regénnyé fantáziált története.

juhaszvseorsi

A dedikáció címzettje Réti Ödön (1871. – 1939.): író, rajztanár. Az iparművészeti és a mintarajziskolát végezte el. Rajztanári oklevelet szerzett; Becsén, Brassóban, majd Aradon tanított. 1919-ben Szegedre költözött. Itt legjobb barátai Juhász Gyula és Móra Ferenc voltak, később a fiatal József Attila is barátai közé tartozott.

>>Az árverés katalógusa

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Abaúj Antikvárium 71. könyvárverésén Móra Ferenc irredenta verse

Móra Ferenc Hazajáró

Az Abaúj Antikvárium október 31-én, csütörtökön 17 órai kezdettel rendezi meg 71. könyvárverését a Medosz Hotelben (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

Az árverés 198. tétele egy irodalomtörténeti kuriózum, amelyet örömmel osztok meg a Könyv Pub olvasóival.

Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai” autográf tintával írt, saját kezűleg aláírt Hazajáró magyar imádság című irredenta költeményének utolsó két versszaka. A kézirat egy A/4 méretű fekete keretes levélpapír hosszanti felére íródott. A költemény eredetileg 6 versszakban teljes a lap jobb felső sarkában lévő „2” oldalszámozás jelzi, hogy az első 4 versszak egy másik lapra íródott. A bal felső sarokban a költemény címének részlete „hazajáró”.
Szeged, én. 1 lev. 1 beírt oldal. (10×29 cm)
„Irredenta verset egyet írtam, többre nem futotta pályám végéből. Azon melegében sistergett ki a szívemből a Hazajáró magyar imádság, még 1920-ban.” Móra Ferenc írta ezt a Magyar Hírlap 1932. január 31-i számában, Költők tilalmasában című tárcájában. Ezt a verset a Fáklyatartók névvel kezdett területvédő irodalmi mozgalomnak a Petőfi és a Dugonics Társaság közös szervezésében 1920. május 23-án, pünkösd vasárnapján a színházban rendezett ünnepélyére írta. Az ünnepély fénypontja Jászai Mari szereplése volt. Petőfinek Élet és halál című költeményét adta elő. Móra, fölbátorodva az egy asztalnál való szereplésen, és tapasztalva Jászai Mari érdeklődését verse iránt, 26-án megküldte a művésznőnek a szegedi lapok tudósításaival költeményének kéziratát. (példányunkat a Washingtonban élő Vasváry Ödön őrizte, majd ajándékozta szegedi barátjának) A nagy színésznő sokáig és sok helyütt szavalta is ezt a verset. Kéziratának másolata, amelyet Jászai Marinak küldött, hagyatékában az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti gyűjteményébe, onnan a kézirattárába került. Egy határon túli előadása alkalmával ezért a verséért följelentették „az ellenségnél”, és előadását a helyi rendőrparancsnok csak a várható botrány elkerülése végett nem tiltotta be. De hazatérve kisült, itthon meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszternél jelentette föl a túlbuzgó magyartanár. Idős szegedi barátom emlékszik rá, hogy korábban különböző alkalmakkor gyakran szavalták az irredenta verset. (Tételünkhöz tartozik Péter László tanulmánya a versről, a vers teljes szövegével.)

Nem ez a tétel lesz az egyetlen kuriózum és érdekesség az Abaúj Antikváriumnál. Felhívom az érdeklődők figyelmét az árverés katalógusára!

>> Az árverés katalógusa

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...