Ritka, mint a fehér holló?

pofikép

Bibliofil csapdák 1.

 

A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére igaz ez.

Vannak, akik profi hamisítványokkal próbálkoznak – ami, akárhogy is nézzük, a büntetendő kategóriába tartozik – és vannak, akik annyira nyilvánvalóan gagyi utánzatokkal, hogy vevőjük szinte csak magára vethet, ha megvásárolja az adott terméket. Nem kis összegekről van szó, és utóbbi esetben minimális utánajárással elkerülhető lenne a pénzkidobás.

Vannak azonban olyan könyvek, ahol a rutinosabb gyűjtő is elbizonytalanodik, és nemegyszer belesétál a talán nem is tudatosan felállított csapdába. Amikor maga a kötet valóban bibliofilnak látszik. Annyira, hogy megtéveszti az eladót is.

*

Az Erdős Renée kézjegyével ellátott kötetek gyakran előforduló tételei nemcsak az internetes könyvárveréseknek, hanem a hagyományos aukcióknak is.

Erdős Renée (1879–1956) saját korában hallatlan népszerűségnek örvendett, amit a mai irodalomtörténeti besorolása nem tükröz. Pályája második szakaszában leginkább lektűrbe hajló regényeket írt, melyek nagy példányszámban, több kiadásban és számos utánnyomásban jelentek meg.

Az aukciókon rendszerint aláírt kötetei szoktak szerepelni.

Aki így hirdeti az eladni szánt könyvet, nem valótlant állít. Viszont Erdős esetében a szerzői aláírás éppenhogy nem bibliofil kézjegy.

Ha kézbe veszünk egy Erdős Renée-kötetet, mindig valami nyomtatott szöveget találunk az aláírás fölött. A gyűjteményes kiadás darabjaiban például ezt: „A szerző fenntartja magának a fordítás jogát minden nyelvre és minden egyéb jogot, így különösen színdarab, mozgófénykép-műre, stb. való átalakítás jogát.” A szerzői kézjegy itt mintha valami jogi szerződés aláírása lenne. Más esetekben konkrétan kiderül, hogy miről van szó. „E könyvnek minden eladásra jogosult példányát szerző aláírta”, szerepel az egyikben, „E mű minden eladásra jogosult példányát szerző aláírásával hitelesítette”, olvasható a másikban. Egy harmadikban ez áll: „Ezen regényből az írónő aláírásával ellátott példányok kerülhetnek csak forgalomba”, egy negyedik nagyon röviden, tömören és éppen ezért egyértelműen így rendelkezik: „E könyvnek csakis aláírásommal ellátott példányai adhatók el”.

De mi késztethet egy írót arra, hogy ennyit körmöljön?

A választ Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről írott könyve adja meg: „Azok, akik nem élvezték a hivatalos körök kegyeit, s kezdetben […] a közönségét sem, ki voltak szolgáltatva a nyakló nélküli kizsákmányolásnak. Egyikét-másikát szőröstől-bőröstül örökáron, úgyszólván krajcárokért vették meg a könyvkiadók, de megesett, hogy egy fillért sem fizettek nekik, s még jó volt, ha a nyomdaköltséget nem az ő nyakukba varrták. Arról még szó sem volt, hogy példányszám vagy ív szerint kapnának százalékos tiszteletdíjat. Ezt csak sokkal-sokkal később tették kötelezővé. De még ezután is nem egy könyvkiadó nagyon tágan értelmezte ezt a kötelezettségét. Közben-közben nyomatott néhányszáz, olykor ezer olyan példányt is valamelyik műből, amelyről elfelejtette értesíteni annak íróját, s természetesen elszámolni is megfeledkezett róla. Ki ellenőrizte ezt? Ki tudta, vagy merte volna ellenőrizni? Hogy bizonyíthatta volna? Erdős Renée volt az egyetlen, aki minden megjelent példányát, az »előkelő« kiadó bosszúságára aláírta, s így próbálta ellenőrizni, s úgy mondták, hogy akadt a könyvkereskedőknél és az antikváriumokban olyan példányokra, melyek nem voltak aláírva” (Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről. Sajtó alá rend.: Kovács Ida. Bp., 1988. 58.)

Ráadásul az írónő egy idő után aláírás-bélyegzőt használt. Már nem aláírt, csak alápecsételt.

Mindenesetre az a furcsa fordított helyzet állt elő, hogy ritkábbak azok a kötetek, melyeket nem írt alá. Meglehet, ezeket kellene árverésen indítani.

*

Hasonló példaként említhető Mécs László (1895–1978) költő számos „bibliofil” kötete. Az irodalomtörténeti besorolása még neki sem történt meg, de kijelenthető, hogy nem tartozott az élmezőnybe.

Mécs más utat választott: ő aláírt ex libriseket ragasztott a kötetekbe. A könyvjegy már maga bibliofil tárgy lehetne, a szerző által aláírva még inkább; kérdés, hogy hány példányban létezik.

mécsMécs sok könyvében élt ezzel a lehetőséggel. Az Élőket nézek (1938) példányai „a szerző által aláírt, Bajor Ágost által rajzolt ex-libris”-t tartalmazzák. Egy aukción ebből a 8690. számú példány kelt el. És ez nem a legkisebb szám. A költő Összes versei kiadásában (1943) Stanisław Ostoja-Chrostowski fametszetes ex librise található, Mécs által aláírva. Árverésen a 16380. számú futott, online piactéren volt kapható a 18278. számú, egy budapesti antikváriumban – 8000 forintért – pedig bárki megveheti a 19198. számú példányt.

Húszezer bibliofil darab? Nem éppen fehér holló.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában III.

becsybels

Szabó Magda és Szabolcska Mihály kapcsolata a dedikációk tükrében

 

 

becs12

Szabolcska Mihály (1861–1930) és Szabó Magda (1917–2007) között semmilyen ismeretség nem volt. Az írónő még csak 13 éves, amikor a „költő-géniusz” meghal. Viszont szülei, nagyszülei Szabolcska verseit ismerték minden bizonnyal. Nem csak Karinthy Így írtok ti könyvéből, vagy Ady Üzenet Költőcske Mihálynak versén keresztül. Szabolcska a korszak ünnepelt poétája volt: az irodalompolitika Ady és a Nyugatosok ellenében őt emelte piedesztálra, a harmadvonalbeli versfaragóból élvonalbeli költőt csinált.

„Szabolcska Mihály különös tragédiája, hogy a maga nagyon szűk látókörén, szellemi igénytelenségén, művészi jelentéktelenségén belül jó költő volt: egy-egy bonyodalommentes hangulat finom és nem is eredetiség nélküli kifejezője (…), de ezt a kedvesen verselgető falusi papot rajta kívül álló erők egyenrangúként akarták szembeállítani az óriással: Adyval (…). Ha nem keverik irodalmi és irodalompolitikai küzdelmekbe, ha nem akarnak eszményt és mértéket csinálni belőle, helye ott állhatna a tiszteletre méltó harmadrendűek, a viszonylag színvonalas epigonok között, s emléke olyan szeretetre méltó lehetne, mint mondjuk Tóth Kálmáné vagy Lévay Józsefé.” (A magyar irodalom arcképcsarnoka – MEK)

A család mégis közelebbről ismerte Szabolcskát, nem csak író-olvasó kapcsolat volt közöttük.
A vizsgált dedikáció Szabó János lelkésszel, Szabó Magda apai nagyapjával hozza kapcsolatba. Az ajánlás csak közvetett, nem a nagyapának írta a költő. Dr. Szabó János (1908–1988) jogásznak, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének címezte, tehát a nagyapa egy másik unokájának.

becs3Szabolcska 1886-ban végezte el a teológiát Debrecenben, majd később visszatért a városba és egy évig (1889–1990) senior volt. A nagyapát, Szabó Jánost itt ismerhette meg a végzése idején.

becs4

Szabó János református lelkész, a nagyapa

A költő utolsó kötetének (Őseim nyomán, 1928) megjelenésekor a nagyapa már nem élt. A dedikációt dr. Szabó János kérhette. Valószínűleg nagyapja előtt tisztelegve ezzel. Szabolcska Mihály az unoka családi körében nem volt beszédtéma. Ők már egy újabb generáció képviselői voltak: eszményük már nem Petőfi volt, bár a Nyugatosokat még ők sem értették. Reviczkyt, Komjáthyt és Vajdát olvasták, bár a Nyugatosokat már tanulták középiskolai tanulmányaik során.

becs5

dr. Szabó János (unoka), Szabó Magda unokatestvére

A dedikáció keletkezésekor (1928) Szabolcska mögül már kivonult az őt addig támogató irodalompolitika. Belátták, hogy Ady ellenében Szabolcskát felléptetni balfogás volt. Az olvasók is eltávolodtak a költőtől, nimbuszát már hamisnak érezték. A dedikáció mégsem érdektelen. Egy olyan 20 éves ifjú kérte a költőtől, aki már nem olvasta a verseit.

Szabolcska Mihály Szabó Magda nagyapjának barátja volt. Cérnaszál-vékonyságú kapocs, de mégis kapocs. Valószínűleg Szabó Elek is ismerte a költő írásait és ezt a történetet, az apja és a költő ismeretségéről megemlítette az írónőnek. Hogy nevetve, vagy sem? Azt már nem tudjuk.

 

 

becs6

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

becsybels

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

 szabómagda   szentmihályiné

Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, Jablonczay Lenke rokonságát beszélte el. Pedig Szabó Elek oldalán is találhatunk írókat, zeneszerzőket.

Szabó Emil, árvaszéki elnök, az írónő édesapjának testvére zeneszerzéssel is foglalkozott.

Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája című munkájában ezt írta a darabról:

„Egy gyulai ügyvéd, Major Simon énekes népszínműve – zenéjét Nuszbek Sándor és Szabó Emil szerezte – kelt még figyelmet szeptemberben. Az »érzelmes magyaros muzsikájú«, hangulatos meséjű darab előadása azonban magán viseli a rendezőkéz hiányát. A színészek készületlenek, »a súgó érthetően kiabál«, ráadásul ledől a díszlet, s kevés híján maga alá temet három embert.”

Szabó Emil fia, ifj. Szabó Emil az Eötvös kollégium német-francia szakát látogatta. Kelemen Imre, Eckhart Sándor és Babits Mihály aláírást találni az indexkönyvében. Majd a Zeneakadémián tanult. Indexében Kodály, Bartók, Thomán István (Liszt Ferenc tanítvány) aláírás.
Tehát az apai ági rokonság is kedvelte a művészeteket.

Ennek az ágnak a történeteit Szabó Magda elsőfokú unokatestvére, Szentmihályiné Szabó Mária írta meg kétkötetes regényben. Az első kötet címe: Emberé a munka (1935), a másodiké: Istené az áldás (1936).

Szentmihályiné Szabó Mária Ottomány településen született 1888. október 31-én. Középiskoláit a debreceni református (Dóczi) Leánynevelő Intézetben kezdte, de négy osztály után anyagi okok miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Széles körű műveltségét, történelmi tájékozottságát, nyelvismeretét autodidakta módon szerezte. A középosztály népszerű írójává vált, főképp asszonyhősöket a cselekmény középpontjába állító társadalmi és részletgazdag korhűséggel megírt történelmi és életrajzi regényei révén. (Lorántffy Zsuzsanna, 1938; Zrínyi Ilona, 1939) Lorántffy Zsuzsannáról szóló regénye még a Kádár-korszakban is két kiadást megért. Az írónő 1969-ben a leányfalusi református szeretetotthon fogadta be, s ennek lakója volt. 1982. június 24-én halt meg Leányfalun.

Szabó Magda apja és Szentmihályiné anyja testvérek voltak. A 14 Szabó-testvér között Szentmihályiné anyját Szabó Máriának hívták. Szentmihályiné azért lett Szabó, mert édesapja szintén Szabó volt: Visontay Szabó Mihály ottományi lelkész, de nem volt rokon.

A testvérek:

szmközös

A két írónő kapcsolatáról nem tudunk sokat. Bár unokatestvérek voltak, mégis nagy volt közöttük a korkülönbség. Ez annak tudható be, hogy akkoriban a nők fiatalon szültek,  Szabó Magda apja, Szabó Elek pedig későn házasodott. Így Szentmihályiné 29 évvel volt idősebb Szabó Magdánál.

Szabó Magda szerette Szentmihályiné könyveit, de valószínűleg nem találkoztak sokszor.

A vizsgált két dedikáció kapcsolatot teremt közöttük. Mindketten dedikáltak ugyancsak elsőfokú unokatestvérüknek, Szabó Ilona gyulai zongoratanárnőnek. Szabó Ilona édesapja Szabó László vármegyei törvényszéki elnök volt, Szabó Elek és Szabó Mária testvére.

A dedikációk személyesek, mindketten a zongoratanárnő családi becenevét használják. (Cuci)

felfelé

Szentmihályiné Szabó Mária dedikációja Szabó Ilonának

 

Míg Szentmihályiné a század első felének kedvelt írónője, addig Szabó Magda a század második felének megbecsült szerzője volt.

pilátus

Szabó Magda dedikációja Szabó Ilonának

családikapcs

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

becsybels

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

szm gn

Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő számos írásában megörökítette, illetve felhasználta rokonságának históriáit. Édesanyjának, Jablonczay Lenkének fiatal éveit a Régimódi történet című regényében beszélte el.

Édesapja, Szabó Elek családjáról már kevesebbet tudunk. Az Ókút című művében állít emléket ennek az ágnak. Annyit azért leszűrhetünk a Für Elise életrajzi regényéből, hogy mindazt a tudást, amivel a szülői ház felvértezte, édesapjától kapta. Édesanyjában a „művészt” ismerjük meg. (A kor tipikus középpolgári asszonya: még nem dolgozik, vizitel, nőegyletbe jár, otthon zongorázik, olvas.)

Gion Nándor anyai ági családjáról is elég pontos képünk van. A latroknak is játszott címet viselő tetralógiájában írja meg történetüket (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, 1976; Ez a nap a miénk, 1997; Aranyat talált, 2002). Ő más társadalmi közegből jött. Náluk a nők is keményen dolgoztak. Művészetre nem volt idő. Az író szerencséjére nagyapja, Gallai István, aki a fentebb említett tetralógia főszereplője is, mezőőr volt. Sokat foglalkozott unokájával, szépen citerázott, és nagyon jól tudott mesélni. Utóbbi tehetségét örökölte az író.

Az apai ág itt is hiányzik.

Mindkét szerző írásaiban az anyai ág dominál. Szabó Magda esetében azért, mert édesanyja otthon volt vele és saját történeteit beszélte el lányának. Gion Nándor esetében anyai nagyapja fogta az író kezét és mesélt a felmenők dolgairól.

Szabó Magda Mondjátok meg Zsófikának regényének egy aláírt példánya dr. Juba Adolfné könyvtárában maradt fönn. A két író későbbi rokoni kapcsolatának jelképe is lehetne ez.

Szabó M aláírás 1

A szerzői névbeírás keletkezésének történetét sem lehet tudni. A címzett Gyulán élt, így gyanítható, hogy az írónő valamelyik gyulai író-olvasó találkozóján készülhetett az aláírás.

Szabó Magda többször járt Gyulán, rokoni szálak is fűzték a városhoz. Édesapjának testvére, Szabó László törvényszéki elnök volt a vármegyei rendszer idején, egyúttal az írónő keresztapja is. Lászlónak három gyermeke volt: János, Mária, Ilona. Őket, elsőfokú unokatestvéreit látogatta a városban az írónő. Jánosnak három lánya közül a középső gyermekének egyik fia dr. Juba Adolfné unokáját vette feleségül, amely házasságból két gyermek, Sarolta és Zsombor született.

Dr. Juba Adolfné lánya Jugoszláviában kötött házasságot az akkor még pályakezdő Gion Nándorral. Így lett a hölgy a határon túli író anyósa.

szabó m aláírás 2

A házaspár gyermeküket Magyarországon, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban taníttatta. A lány itt ismerkedett meg későbbi férjével, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének unokájával.

családfa

A vizsgált dedikációkor még nem tudta a dedikáló Szabó Magda, hogy elsőfokú unokatestvérének dédunokái és a dedikációt kapó dr. Juba Adolfné dédunokái egy és ugyanazon személyek lesznek.

Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének dédunokái Gion Nándor unokái is egyben.

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

tmki

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, s országokat, sőt földrészeket ível át. Életének főbb állomásai, sorrendben, így alakultak: Budapest, Bécs, Belgrád, Szabadka, Bécs, Budapest, Buenos Aires, s végül újra Budapest. A Népszava könyvkereskedésében kezdte, majd Az Est könyvosztályát vezette, 1919 után pedig, már emigrációban a Bécsi Magyar Ujság igazgatója volt. Szabadkán megalapította a magyar betűt szolgáló Literária könyv- és lapterjesztő vállalatot, majd, Magyarországra visszatérve, 1926-tól néhány évig a megújuló Magyar Hírlap kiadóhivatalát vezette. Innen, 1930-ban újra emigrációba ment, Argentínába, Buenos Airesbe költözött, ahol előbb egy kis magyar könyvkereskedést, majd, azt bővítve, egy nagyobb „internacionális” céget hozott létre. Elsősorban antifasiszta irodalom terjesztésére specializálódott, de emellett német nyelvű antikváriumot, spanyol nyelvű könyvkiadót is üzemeltetett, és szerzői jogok közvetítésével is foglalkozott. Az általa alapított Editorial Autorjus és a Progreso y Cultura a spanyol nyelvű könyvkiadásnak fontos intézményei lettek. 1948-ban tért haza. A konstrukciós perek egyik áldozataként börtönben halt meg.

      Pályájáról készülő nagyobb tanulmányom anyaggyűjtése során került elő (egykorú, 1948-ban készült fotókópia formájában) egy Thomas Mann-dedikáció. Ennek címzettje nem ő, hanem fia, Barna Erwin (1910–?), aki 1939-től formálisan is részt vett a cég vezetésében. (Ez a viszony a cég nevében is megjelent: Barna és fia könyvkereskedés, Alejandro Barna y Hijos.) Amennyire megítélhető, Ervin elsősorban a szerzői jogok értékesítésével foglalkozott a cégen belül, s így került kapcsolatba sok neves íróval, egyengetve könyveik spanyol nyelvű kiadásának útját.

tmbe      Az amerikai emigrációjában élő Thomas Mann neki szóló dedikációja a következő:

       Herrn Erwin Barna / mit verbindlichem Gruss /  Pacific Palisades, 14. IV. 1941. / Thomas Mann

      Sajnos, a fotókópiából nem állapítható meg, a nagy német író melyik művét ajánlotta az ifjabb Barnának, de nagyon valószínű, hogy valamelyik spanyol nyelvű kiadást köszönte így meg.

      Barna Ervin későbbi sorsa ismeretlen előttem – ő 1948-ban valószínűleg nem tért haza. Addigi életútja is csak apja életrajzának függvényeként vázolható föl. Budapesten született, anyja Berger Aranka (1890–?) volt, s életútja szüleiével együtt alakult. 1919 és 24 közt Bécsben élt, 1924/25-ben Belgrádban, 1925/26-ban Szabadkán, 1926/30-ban Budapesten, 1930 és 1948 közt Argentínában. A harmincas évek elején, egyéb lehetőség híján földmíves napszámosként dolgozott, majd ahogy apja cége stabilizálódott, az állami agrárfőiskolán tanult.1935-ben mézkereskedéssel is próbálkozott. Hogy mikor kapcsolódott be a családi cégbe, nem tudható, de 1939-ben már formálisan is cégtárs lett. Magyarul, németül, spanyolul bizonyosan, s talán angolul is tudott.

      Érdekességként említem meg, hogy 1940-ben egy levelében Guillermo de Torre (Jorge Luis Borges későbbi sógora) is emlegette – ők egy Lorca-kötet kiadása kapcsán álltak munkakapcsolatban.

      Argentínában, az internetes rákeresések tanúsága szerint, ma is „élő” név a Barna családnév. Nem lehetetlen, hogy Barna Ervin (vagy testvére, Tamás) leszármazottai.

       Ezt a Thomas Mann-dedikációt azzal a hátsó szándékkal teszem közzé, hátha a címzett nyomára vezet.

tmded

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...