Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció milyen információt hordozhat: az ajánlás mindenképp olyan életrajzi forrás, amely tisztázhat időrendi problémát, lehet egy kapcsolat bizonyítéka, sőt ennek a kapcsolatnak a természetét is megvilágíthatja (Lengyel András: A dedikáció-kutatás lehetőségei. Irodalomismeret, 2001/1–2. 67–71.).

A módszeres elemzésükre irányuló vizsgálat, a dedikációkutatás viszont fiatal tudomány. Ennek oka az lehet, a dedikációkutatás az irodalomszociológia egyik részterülete, s így valódi eredményeket csupán „nagy merítésű” minták elemzésével érhet el. A nagy merítések azonban mindig nagy munkával is járnak. A szerzői ajánlások önmagukban is vizsgálhatók ugyan, de összegyűjtve többről árulkodnak, mint külön-külön. „A dedikációk ugyanis – mint egy sajátos forrástípus egymáshoz is kapcsolódó darabjai – szeriális forrásként is fölfogatók, s együttesük mint sorozat is értelmezhető. A dedikáció-sorozatok elemzésének alapföltétele azonban, hogy az elemzendő ajánlások legalább hozzávetőlegesen teljes sorozatként álljanak rendelkezésünkre” (Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése. In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok 1. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. 23–48.).

A dedikációsorozatnak két típusa van: az első az egy szerző által írott összes ajánlást gyűjti egybe, a második pedig az egy személynek valamennyi dedikációt adja. Utóbbit, ha egy ún.  írói  könyvtár egyben fennmaradt – a Petőfi Irodalmi Múzeum több ilyet is őriz – módszertanilag „könnyebb” összeállítani, hiszen „csak” az egy helyütt lévő írói hagyatékból kell kiválogatni a dedikált példányokat. Az előbbi típusú sorozat összeállítása viszont jóval nehezebb és több munkát is igényel, hiszen az ajánlásokat szinte egyesével kell összegereblyézni – nem véletlen, hogy ez a típus jóval ritkább. Ezért, „ha rendelkezésünkre állnak, igen becsesek. Történeti-szociológiai elemzésük megmutathatja, hogy az illető író […] számára kik voltak azok az alkotók és más, nem-szakmabeli személyek, akik – valamilyen szempontból – kitüntetett fontossággal bírtak. Kirajzolódik az a szűkebb értelemben vett kapcsolathálózat (network), amely megmutatja a számára releváns kapcsolatok körét, belső arányait, történeti, irodalomszociológiai jellemzőit” (Lengyel András: Uo.).

Továbbiakban azon leszek majd, hogy ezen az oldalon egy  dedikációs adatbázist hozzunk létre. Igyekszem itt összegyűjteni a dedikációkról eddig megjelent írásokat, illetve figyelemmel kísérni az idővel talán szaporodó számú közleményeket.

Ehhez viszont az olvasó segítéségét is kérem. Írja meg, Ön mit olvasott a dedikációkról. Állítsuk össze együtt a dedikációk bibliográfiáját.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (5 szavazat alapján, az átlag: 4.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>