Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Kós Károly: Sztambul

0149010286674

Kós Károly 1917-ben a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet építészeti szakértőjeként megbízást kapott Konstantinápoly épületeinek feltérképezésére. Ekkor ismerkedett meg a bizánci és a török építészettel, melynek eredményeként született e tanulmánya. „Ázsiában magunkat kutattam, mondta az európai építész. Mert Sztambul magában rejti a nagy pusztai birodalmak eltemetett építészeti emlékeit. Miért más a török épületek aránya-formája, a díszítése? Először anyagában, aztán robosztusabb formájában, no meg a keleti ember díszítésének gazdagságában.

Kós Károly: Sztambul – Várostörténet és architektura.

Budapest – Konstantinápoly, 1918. (Franklin-Társulat ny.) [2] + 160 + [2] p. + 3 t. (kihajtható) + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás.
(A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei. 4–6. füzet.)
Oldalszámozáson belül egész oldalas képekkel, a szerző szövegközti rajzaival, fényképekkel gazdagon illusztrált.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (4 szavazat alapján, az átlag: 4.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

A Magyarországi Kárpátegylet évkönyve V. évf. 1878.

B999563

A Magyarországi Kárpátegylet évkönyve V. évf. 1878.

Igló, 1878. Az Egylet. 2 sztl.lev. 480 p. 7 t. (6 metszet, 1 fotó –Sztraczenai sziklakapu, Az Éleskő, Dobsinai jégbarlang) 1 sztl.lev. Korabeli félvászon kötésben. Magyar-német bilingvis kiadás.

A Magyarországi Kárpát Egylet 1873-ban alakult meg.

Debrecenben már korábban is beszélhetünk természetjárásról. Az első írásos anyag: Az 1867-ben elfogadott Debreceni Tornaegylet alapszabály 8. pontja kimondja: a kirándulások rendezője a művezető (edző) lehet csak. Az egylet kirándulásai rendszeresek és szépszámúak. Szervezője: Örvényi Róbert, volt császári tiszt, 1867-1894-ig a DTE művezetője, edzője.

1873. március 9-én megszervezik az első kéjvonatot Máramaros-Szigetre, az aknaszlatinai bányásznapra. A kéjvonat az első különvonatnak felel meg. Ezután évente indítanak 1-2 vonatot.

1873. július 22-én a Debrecen napilapban a Magyarországi Kárpát Egylet felhívást intéz. A felhívásra hárman belépnek. 1875-76-ban 16, 1877-ben már 20 tagja van.

1883-ban jelenik meg a Biharország útikalauz első kötete K.Nagy Sándor törvényszéki bíró szerkesztésében. Neki köszönheti a Bihari Kárpát Egylet 1888-as megalakulását.

Örvényi Róbert nyugdíjazása után dr. Horvay Róbert középiskolai tanár veszi át a sport és természetjárás vezetését. Szeremley Ila tisztviselőnővel együtt alapítják meg 1930-ban az MTE debreceni osztályát. Tevékenységük jellemzői: gyakori magyarországi túrák, a május 1-i vákáncsos túrák, a szegények karácsonyi ruházattal való megajándékozása, a Déri Múzeum Nagytermében neves professzorok előadása, turista bálok és egyéb rendezvények.

1893. január 15-én megalakult Debrecenben 20 taggal az MKE tanító osztálya Végh Gábor vezetésével.

1919. február 25-én a Nyomdász Sportklub turisztikai szakosztálya megalakul 31 taggal. A vezetőség: Pethő Béla, Patkó Béla és Erdei István.

1930. februárjában megalakult a Pénzintézetek SE. Természetjáró Szakosztálya Papp Lajos vezetésével, 52 taggal.

1930-tól indulnak meg az illegális mozgalom túrái a Nagyerdőre, Guthra és Csereerdőre. 1948-ban megindulnak a túrák a Vagongyárban és a vasutasok körében. 1952-ben megalakul a DVSC és a TITÁSZ természetbarát szakosztálya. 1953-ban megalakul a Sí és Természetjáró Szövetség. Vezetői: Honti György (sí), Szántó Ferenc (természetjárás).

1955-ben megalakul az önálló Debrecen város mellett működő Természetjáró Társadalmi Szövetség Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyei szakosztályokkal. Szövetségi elnök: Tóth Béla a vasutas szakosztály vezetője. Éjjel- nappali versenyeket szerveznek.

1957. január 10-én Tóth Béla javaslatára a szövetség átszerveződik és új elnevezése: Kelet-Magyarországi Természetbarát Alszövetség, székhelye Debrecen.

Az első Természetbarát Hetet 1964. február 2-8 között szerveztük, igen kevés résztvevőkkel. A következő évi előadásokon már 50-60 fő vett részt. Ez a szám már állandóan növekedett.

Természetbarát Hét keretében elméleti versenyt rendeztünk 3 kategóriában, általános iskolásoknak, középiskolásoknak és felnőtt szakosztály tagjainak.

Haranghy György 1977. december 31-i hatállyal mondott le elnöki tisztségéről. Ekkor még nem volt egy előadás sem lekötve. Hogy továbbra is megmaradjon a Természetbarát Hét, Bagi István városi elnök vezetésével sikerült időben megtartani az előadásokat.

A Természetbarát Híradó 1964-1969. december 31-ig havonta jelent meg, majd szünetelt. A 70-es évek végétől évente 4 alkalommal.

A 60-as években tetőzött a természetjárók létszáma: 100.000 fő. Nem voltunk megelégedve az MTSZ működésével. Az 1962. január 22-i évvégi beszámolónkra meghívtuk a 9 Kelet-Magyarországi megye képviselőit. Így jött létre a Kelet – Magyarországi megyék természetjáró tanácskozása, amelyhez tizedikként Pest megye is csatlakozott. Pár évvel később ugyanez alakult meg a Dunántúlon is.

A Nemzetközi Tiszatúra gondolatát Haranghy György elnök vetette fel. A Tisza bejárása 1967-ben történt meg. 1968. június 22. – augusztus 7-ig a Hajdú-Bihar megyei természetbarát szövetség megrendezte az első Tiszatúrát Sárospatak – Szeged útvonalon. Később a vezetést Szabolcs-Szatmár megye vette át.

A különvonatok 1959-ben indultak újra Haranghy György vezetésével, 66% kedvezménnyel. Ekkor 1959-ben 6 különvonat indult. Egy ideig leállt a szervezés, mert 50%-os kedvezménnyel és személyvonati menetidővel közlekedtek. A későbbi időben évente két vonatot indítottunk. Mikor gyorsvonati 50%-os kedvezményt kaptunk ismét leállt a szervezés. Legtöbben – 1500 fő – Szarvason járt, 2 szerelvény indításával.

Több alkalommal rendeztünk csillagtúrát. Évente megrendeztük a K. Nagy Sándor emléktúrát, az álmosdi csata emléktúráját, különböző találkozókat, amelyek közül a legnagyobb volt a guthi 1962. május 27-én 806 résztvevővel, ezenkívül természetjáró akadályversenyt és tájékozódási futóversenyt rendeztünk. Ez utóbbit 1970-ben átvette a Tájékozódási Futó szövetség.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Walther Victor: Egy a sok közül – Regény.

0149010287015

VICTOR, Walther: Egy a sok közül – Regény.

Fordította: Dr. Braun Soma.
Bp., (1931.) Népszava.127 p. Első kiadás!
Kiadói illusztrált avantgárd papírborítóban. A fordítót a kötet miatt perbe fogták. A színes (piros-fekete-fehér) borító tervezője ismeretlen, de kvalitása alapján feltételezhető, hogy a magyar avantgárd egyik jeles képviselőjének nevéhez köthető.

Örömmel teszek eleget a szíves fölhívásnak, hogy riportregényem olvasóinak elmondjak egyetmást magamról, annál is inkább, mert leghőbb kívánságom személyesen is közelebb jutni azokhoz, akiknek munkámmal adok valamit magamból. Fejlődésem a szocializmus felé tisztán társadalomtudományi szempontból nézve a polgári család hanyatlásának eredménye, amely mindenütt megvan. Nagyon jómódú családból 1895-ben születtem és már korán kialakult bennem az ellentét az iskolával és a szülői házzal szemben, míg a háború azután meghozta a döntést. Már a háború előtt is kezdtem írogatni, de világnézetem még határozatlan volt. Amikor több mint négy éven át elszenvedtem a frontélményt, abban a pillanatban, midőn az egyenruhát levetettem, tisztán láttam az utat magam előtt. Néhány írásom megjelent már a háború előtt, a háborúról és a háború alatt azonban semmi. Gyakorlati tevékenységemet a proletármozgalomban 1919-ben Halleban, mint az ottani “Volksstimme” munkatársa kezdtem el, majd még ugyanabban az évben az egyik legnagyobb német munkáslap, a “Hamburger Echo” szerkesztőségébe kerültem, ahol megtanultam, mit jelent az: a sajtó fegyverével beszélni a munkásokhoz és milyen nemes hivatás hangot adni a dolgozó tömeget mozgató erőknek. Ezután ebben láttam legfőbb feladatomat: megtörni a hallgatást. 1923-ban Zwickauba, a szász bányavidékre mentem, ahol szabadabb írói müködés lehetősége kínálkozott számomra a “Sachsisches Volksblatt” szerkesztőségében. Mihelyt először megismertem az Érchegységnek ebben a komor völgyében a bányamunkások sorsát és mihelyt átéltem velük örömtelen életüket és láttam a tárnákban a bánya rabszolgáinak munkáját, mintha valami legyőzhetetlen hatalom kényszerített volna, minden erőmmel én is közre akartam működni, hogy az alvilág hallgatása megszűnjön és minél többen megismerjék az emberek egyik egész osztályának hősi és veszedelmekben eltöltött életét. Szinte bűnnek éreztem, hogy a fényes napvilágon járok-kelek, anélkül hogy beszámolnék az örökös éjszaka bajairól. Egy a sok közül című riportomban igyekeztem jóvátenni ezt a mulasztásomat. A legnagyobb tárgyilagosságra kényszerítettem magamat benne, csak a hallgatásnak akartam véget vetni, az események kiszínezése nem volt a célom, és csak azt szerettem volna elmondani, milyen a helyzet ott még ma is. Könyvem elérte célját, ha látóvá teszek néhány embert a mai élet valóságaival szemben. Remélem, hogy ismeretségem a magyar olvasókkal nem rövid ideig tart majd. Olyan mozgalom szolgálatában, mely az egész világot egy táborba akarja vezérelni, még erősebben érezzük a vágyat, hogy minden határon túl megértessük magunkat. Így üdvözletemet küldöm mindazoknak, aki készek arra, hogy kettős jelentésében meghallgassák azt, amit Egy a sok közül elbeszél nekik.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött – Aláírt példány!

0149010287183

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött – Aláírt példány!

Bp., 1922. Athenaeum. 155 p. Ötödik kiadás.
Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói szecessziós, rajzos papírborító címlapja, amely Falus Elek munkája a könyvtestbe kötve.

„Móricz – Miskolcz 1933” aláírt példány!

A regény központja egy asszony, egy egészen közönséges kisvárosi asszony, akit csak heves, és kielégülésre nem jutó érzékisége és egy jobb, gazdagabb élet után epekedő, öntudatlanná fojtott, hisztérikus vonaglásokká csökevényesedett vágya különböztet meg a többi száz meg ezer társnőjétől. E körül az asszony, a tanító felesége körül forog a regény egész személyzete: egy epizódalakot kivéve mind csupa férfi, akiket az érzéki vágy kábulata ragad feléje. A középpontban örvénylő fülledt, forró levegőjű vívódás körül elevenedik meg aztán a kisváros egész élete, a maga unalmával, élettelen kicsinyességével, gonosz pletykáival, férfiaknak bormámorával, asszonyaiknak erkölcsi ridegségébe palástoló, kifolyt szelepet nem találó érzékiségével…”

Schöpflin Aladár

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 4.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Gellért Oszkár: Velem vagytok – Dedikált példány!

0149010287220

GELLÉRT Oszkár: Velem vagytok - Új versek.

Bp., 1926. Genius. 67 p. 1 sztl.lev. fametszetes könyvdíszekkel, amelyek Kozma Lajos munkái. Első kiadás!
Kiadói, Kozma metszettel illusztrált papírborítóban.

„Osváth Ernőnek baráti öleléssel és arra gondolva, hogy ő van a leginkább velem…” dedikált példány!

20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett, az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit, majd különösen szoros barátja s munkatársa lett a Nyugatnál.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...