Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Az Abaúj Antikvárium 72. könyvárverésén Mátyás király lustái

jokai1

Az Abaúj Antikvárium december 13-án, pénteken,  17 órai kezdettel rendezi meg 72. könyvárverését a Medosz Hotelben. (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

A Luca napi árverés 113. tételét, egy „viális” kuriózumot osztok meg a Könyv Pub olvasóival.

JÓKAI Mór (1825-1904.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó” autográf tintával Mátyás király lustái című adomájának tintával írt kézirata dátum nélkül. Az adoma felett „Vialis levelek” (joviális, derűs, vidám) cím alatta „II. szám (Lásd I. számot augusztus 5-én). Vialis levelek címen jelent meg több cikke egy által szerkesztett folyóiratban. A kézirat verzóján Feszty Mária (Masa), unokája igazolja, hogy az írás Jókai Mór kézírása, amelynek keltezése Bpest., 1921. aug. 20. A kézirat Jókai legaktívabb időszakában keletkezhetett, az 1860-as években, amikor is több lapnak is szerkesztője, munkatársa.

Keltezés nélkül. 1 lev. 1 beírt oldal, a verzón az igazoló sorok.

A Mátyás király lustái adoma Jókaitól először 1856-ban A magyar nép adomái című kötetben jelent meg, majd 1857-ben 150 adomával bővítve, A magyar nép élcze szép hegedű szóban 1884. A kézirat jelentősen eltér a kötetben megjelent változattól. A történet első ismert közlése Ráday Gedeon megfogalmazásában ismert Mátyás király három restje című versében. Jókai azt írja, egy része a nép ajkán forog, másik részét Galiotti, Mátyás udvari tudósának jegyzékéből vétetett. Galottinak ilyen írása nem ismert így vagy a néphagyományból, vagy Rádaytól ismerhette a történetet. Mai is az egyik legismertebb, legnépszerűbb Mátyás király mese-adoma. Filológusok számára is becses kézirat!

Ne legyen rest tekintse meg az árverés katalógusát!

>> Az árverés katalógusa

matyas_kiraly_lustai2

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

becsybels

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

szm gn

Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő számos írásában megörökítette, illetve felhasználta rokonságának históriáit. Édesanyjának, Jablonczay Lenkének fiatal éveit a Régimódi történet című regényében beszélte el.

Édesapja, Szabó Elek családjáról már kevesebbet tudunk. Az Ókút című művében állít emléket ennek az ágnak. Annyit azért leszűrhetünk a Für Elise életrajzi regényéből, hogy mindazt a tudást, amivel a szülői ház felvértezte, édesapjától kapta. Édesanyjában a „művészt” ismerjük meg. (A kor tipikus középpolgári asszonya: még nem dolgozik, vizitel, nőegyletbe jár, otthon zongorázik, olvas.)

Gion Nándor anyai ági családjáról is elég pontos képünk van. A latroknak is játszott címet viselő tetralógiájában írja meg történetüket (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, 1976; Ez a nap a miénk, 1997; Aranyat talált, 2002). Ő más társadalmi közegből jött. Náluk a nők is keményen dolgoztak. Művészetre nem volt idő. Az író szerencséjére nagyapja, Gallai István, aki a fentebb említett tetralógia főszereplője is, mezőőr volt. Sokat foglalkozott unokájával, szépen citerázott, és nagyon jól tudott mesélni. Utóbbi tehetségét örökölte az író.

Az apai ág itt is hiányzik.

Mindkét szerző írásaiban az anyai ág dominál. Szabó Magda esetében azért, mert édesanyja otthon volt vele és saját történeteit beszélte el lányának. Gion Nándor esetében anyai nagyapja fogta az író kezét és mesélt a felmenők dolgairól.

Szabó Magda Mondjátok meg Zsófikának regényének egy aláírt példánya dr. Juba Adolfné könyvtárában maradt fönn. A két író későbbi rokoni kapcsolatának jelképe is lehetne ez.

Szabó M aláírás 1

A szerzői névbeírás keletkezésének történetét sem lehet tudni. A címzett Gyulán élt, így gyanítható, hogy az írónő valamelyik gyulai író-olvasó találkozóján készülhetett az aláírás.

Szabó Magda többször járt Gyulán, rokoni szálak is fűzték a városhoz. Édesapjának testvére, Szabó László törvényszéki elnök volt a vármegyei rendszer idején, egyúttal az írónő keresztapja is. Lászlónak három gyermeke volt: János, Mária, Ilona. Őket, elsőfokú unokatestvéreit látogatta a városban az írónő. Jánosnak három lánya közül a középső gyermekének egyik fia dr. Juba Adolfné unokáját vette feleségül, amely házasságból két gyermek, Sarolta és Zsombor született.

Dr. Juba Adolfné lánya Jugoszláviában kötött házasságot az akkor még pályakezdő Gion Nándorral. Így lett a hölgy a határon túli író anyósa.

szabó m aláírás 2

A házaspár gyermeküket Magyarországon, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban taníttatta. A lány itt ismerkedett meg későbbi férjével, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének unokájával.

családfa

A vizsgált dedikációkor még nem tudta a dedikáló Szabó Magda, hogy elsőfokú unokatestvérének dédunokái és a dedikációt kapó dr. Juba Adolfné dédunokái egy és ugyanazon személyek lesznek.

Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének dédunokái Gion Nándor unokái is egyben.

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

avasikicsi

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről

 

 

kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg a szerző életművén belül, hanem egyúttal a líra műfajának határait feszegeti. A kötet három ciklusra tagolódik, melyek más-más nézőpontból, más poétikai eszközökkel, ám ugyanarról az élményvilágról adnak számot.

vasgyár

            Az első ciklus, a váróterem központi élménye a költői beszélő társadalom peremére vetettsége – nem kevés önéletrajzi utalással a költő szülővárosára, Miskolcra. Már a kötet nyitóverse, a vasgyári capriccio is a kelet-magyarországi iparvárosi környezet, az e tájékon uralkodó, olykor kilátástalannak ható életviszonyok olyan képeit tárja elénk, melyekről csak az szólhat hitelesen, aki testközelből ismeri őket:

vasgyári capriccio

savószín égbolt, elvárakozások,
megtévedő visszhangok a gépházban,
a kohósalakon gaz szökken szárba,
mint valami idebent, és csak zálog

a fáradtolajszag, várandós párna
az éhség, aminek mélyére ások,
gépzsír, kacaj, kín és dac, talán már sok
ez így, egyben, rendesen összerázva.

van, amire nem lehet gondolni sem.
van, amit át csak felesleges, eldől.
indulnom kell mégis, muß und soll. ilyen

nagy levegő az élet, szép is ettől,
miként a név, birtokosa, de minden;
fű és magának-való-lét és felhők.

A ciklus szinte összes versének egyik fő szövegszervező elvét képzik az önéletrajzi elemek. Mindazonáltal találhatunk a ciklus poémái között József Attila-parafrázist (ami azt illeti, kettőt is, melyek közül az egyikben kabai nem átallott az egész Ódát oly módon átértelmezni, hogy az eredeti szövegből kihagyott bizonyos szintagmákat), Guilhém de Cabestanh, a középkori katalán trubadúr emlékére írott hommage-verset, valamint az 1956-os forradalomra reflektáló szöveget (Coda). A műveket meghatározó elsődleges tényező mégis végig a Miskolcon felnőtt, az életet és az őt körülvevő világot keserédes iróniával egyszerre imádó és gyűlölő, a perifériára szorulni látszó művész perspektívája, miként az az önéletrajz 2009-ből című versből is kitűnik, mely talán az egész kötet egyik legőszintébb hangvételben megszólaló szövege a maga minimalizmusával:

önarckép 2009-ből

és még egyszer megnézi magát a tükörben.
hátratántorodik, de nem attól, ahogy kinéz;
a megszokott arcvonások, ugyanaz a haj.
hanem a tekintete. eszelős pillantás,
a viharral szembenéző kapitányé.
és a kapitány azt mondja: „a kurva úristenit!”
de utána rögtön ezt: „gyere csak, gyere, küzdjünk meg!”
nyilván a mosoly teszi.
az a kései, keserű mosoly.

A második, munkacím: élethasználatiútasítás című versblokk egészen más poétikai elvek szerint megszólaló, számozott prózaversek gyűjteménye. Az önmagát olykor ugyancsak nem kevés iróniával kísérleti filozófusnak aposztrofáló költő egyes szám második személyű felszólító módban megszólalva életvezetési és / vagy lelki túlélési tanácsokat ad a mindenkori olvasónak, s persze egyúttal önmagának is. A perspektíva itt sem változik, ám a lírai beszélő még jobban kitárulkozik. Megosztja olvasójával nem kevés élettapasztalatát, s a szinte minden szöveget továbbra is átható, egyfajta túlélési stratégiaként működő iróniába nem kevés életbölcsesség is vegyül, filozófiai mélységeket kölcsönözve a prózaverseknek. Erre egyik legjobb példa a 11-es számú szöveg:

(11)

ne gondolkozz a gyűlöleten, csak tedd; okát keresned felesleges időtöltés, ha már megvan, él és aktív is, hasztalan az eredetvizsgálat, és a legnagyobb hiba lenne belegondolva esetleg revideálnod álláspontod – hiszen gyűlöleted a leghűségesebb kísérőd, éned árnyéka, hát taroljon le az undor, gyűlölj masszívan, üss és vess be mindent: nincs alku, legyen boldogtalan nyomorult, lehetetlenítsd el egészen azt, akire támaszkodik gyűlöleted, facsard ki és daráld le; éld fel.

Az életfilozófiai traktátus azonban egy ponton, kabai költészetére jellemző avantgárd(os) gesztussal egyszer csak félbeszakad, az alábbi, egy egész oldalt elfoglaló mondattal: mindezt elég hosszan lehetne folytatni.

            A harmadik ciklus, a sötétkamra a kötet leghosszabb tematikus egysége. Ez is kizárólag prózaversekből áll, ám ezek egyrészt sokkal minimalistább, másrészt sokkal fragmentáltabb szövegek, mint a munkacím: élethasználatiutasítás ciklus filozófiai traktátusra emlékeztető versei. Sokkal inkább naplóbejegyzésekre emlékeztető, ugyancsak önéletrajzi elemekkel telített szövegek:

élni világnézet

van, aki szerint hiú vagyok hozzá, mások viszont úgy tartják, hogy csak gyáva, azaz konkrétan dadogok ugyan róla, miközben pusztán hangolok, akad olyan is, aki szerint mégiscsak a felelősségtudat tart vissza tőle, és ez nagyon rendben is van így, megint más hangoztatja, hogy rég rossz az, ha mindössze a felelősség jelent akadályt, és van, aki szerint időm sincs rá – mindez csak úgy, voltaképp mellékesen jutott eszembe a naptárra nézve, ma is szerda van.

olvashatjuk az élni világnézet című bejegyzést e lírai napló vége tájékán, melyben a beszélő immár nem először szembesül, vagy inkább kíméletlenül szembesíti önmagát saját élete hétköznapiságával és kisszerűségével. A XXI. században már a művészember sem feltétlenül érzi kiválasztottnak magát problémái az átlagember problémái, élményei a mi élményeink, s éppen ez a leplezetlen hétköznapiság teszi kabai lóránt verseit annyira átélhetővé. Alanyi líra ez, mely egyúttal túl is lép a puszta alanyiságon, hiszen a megszólaló alany végső soron bármelyikünkkel behelyettesíthető.

avasibor

            Kabai e kötetben helyet kapott versei is azon az úton járnak, melyet a magyar neoavantgárd költészet immár klasszikus számba menő jelesei, mint Zalán Tibor, Géczi János, Bíró József vagy Szkárosi Endre tapostak ki a magyar irodalomtörténeti tradícióban, vagy éppenséggel, miként arra a fülszöveg is utal, többek között Hajas Tibor, Balaskó Jenő vagy Szentjóby Tamás poétikai örökségét viszi tovább. Mindezzel párhuzamosan a kötet számos újszerű elemet, poétikai megoldást is tartalmaz. Való igaz, e versekben erőteljesen jelen vannak a neovantgárd poétikái, elsősorban a vállalt profanitás és provokativitás terén. Összességében azonban már vajmi kevéssé van jelen a magát rendületlenül avantgárd alkotónak valló szerző e könyvében az experimentális regiszter, a korábbi köteteire oly jellemző kísérletezés – egy érett, a végletekig letisztult költői hang szólal meg az avasi keserű verseiben, akinek, miként találó fülszövegében Keresztury Tibor fogalmaz: „semmi se drága és semmi se szent”, „aki senkinek sem akar megfelelni, verseiben nem köt kompromisszumot”.

            Az avasi keserű, e keserédességében önmagát saját címe felől a mindenkori olvasónak valóban egyfajta fanyar lírai likőrként felkínáló verseskötet a már-már végletes alanyiság és önéletrajziság (a kettő nem válik el szorosan egymástól), a biográfiai én kendőzetlen versbe öntése által emelkedik a kortárs magyar líra fontos alkotásává. kabai, az eddig előszeretettel kísérletező szerző (egyúttal eddig sikeresen titokban tartott álneves prózaírói alteregójáról, Spiegelmann Lauráról is lerántva a leplet) új könyvében átütő közvetlenséggel szólal meg, mely újszerűségéből kifolyólag talán a szerző pályáján fordulópontnak is tekinthető.

 

(Miskolc, Szoba Kiadó, 2013, 120 oldal)  


Képek forrása: az avasi keserű Facebook-oldala.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Így szerettek ők – Juhász Gyula vs. Eőrsi Júlia

beolvasás0002

Az Abaúj Antikvárium 71. könyvárverésén egy “Így szerettek ők” relikvia:

EŐRSI Julia:
Áldott vidéken – Regény.
Bp., 1924. (Attila-Ny.) 115 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban. Juhász Gyula autográf ajándékozó (dedikáló) soraival: „Réti Ödön barátomnak ajánlom: Juhász Gyula „regényhős” Szeged 1926”.

A kötet hőse valóban a költő Juhász Gyula. Eőrsi Júlia neve nem volt ismeretlen sem Juhász Gyula ismerősei, sem a későbbi irodalomtörténészek számára. Ő volt az, aki a költő 1914. márciusi öngyilkossági kísérlete után (amikor is egy revolverrel mellbe lőtte magát!), a Rókus Kórházban a Világ című lap egyik fiatal újságírójaként meglátogatta Juhász Gyulát. Egy szerelem kezdte volt. Júlia két könyvet is írt kapcsolatukról – az egyiket még Juhász Gyula életében, 1924-ben, ez az Áldott vidéken, a másikat pedig 1957-ben, ez a Tiéd a sírig. Az utóbbiban olvasható, hogy Juhász már 1914-ben, először találkozva Júlia édesanyjával, megkérte tőle a lány kezét. Az anya azonban elhárította a kérést: “Először meg kell gyógyulni, tanár úr, aztán majd beszélünk róla…”. Szintén csak az 1957-es könyvben szerepel a házasságkötés, amely nem polgári, hanem egyházi volt és lakáson kötötték, 1918. március 20-án – állítja Eőrsi Júlia. Eőrsi Júlia állításának hiteles bizonyítéka nincs, az irodalomtörténet is kételkedik benne. Nem éltek együtt, szerelmük többnyire plátói volt. Ez a kötet kapcsolatuk és találkozásuk regénnyé fantáziált története.

juhaszvseorsi

A dedikáció címzettje Réti Ödön (1871. – 1939.): író, rajztanár. Az iparművészeti és a mintarajziskolát végezte el. Rajztanári oklevelet szerzett; Becsén, Brassóban, majd Aradon tanított. 1919-ben Szegedre költözött. Itt legjobb barátai Juhász Gyula és Móra Ferenc voltak, később a fiatal József Attila is barátai közé tartozott.

>>Az árverés katalógusa

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

tmki

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, s országokat, sőt földrészeket ível át. Életének főbb állomásai, sorrendben, így alakultak: Budapest, Bécs, Belgrád, Szabadka, Bécs, Budapest, Buenos Aires, s végül újra Budapest. A Népszava könyvkereskedésében kezdte, majd Az Est könyvosztályát vezette, 1919 után pedig, már emigrációban a Bécsi Magyar Ujság igazgatója volt. Szabadkán megalapította a magyar betűt szolgáló Literária könyv- és lapterjesztő vállalatot, majd, Magyarországra visszatérve, 1926-tól néhány évig a megújuló Magyar Hírlap kiadóhivatalát vezette. Innen, 1930-ban újra emigrációba ment, Argentínába, Buenos Airesbe költözött, ahol előbb egy kis magyar könyvkereskedést, majd, azt bővítve, egy nagyobb „internacionális” céget hozott létre. Elsősorban antifasiszta irodalom terjesztésére specializálódott, de emellett német nyelvű antikváriumot, spanyol nyelvű könyvkiadót is üzemeltetett, és szerzői jogok közvetítésével is foglalkozott. Az általa alapított Editorial Autorjus és a Progreso y Cultura a spanyol nyelvű könyvkiadásnak fontos intézményei lettek. 1948-ban tért haza. A konstrukciós perek egyik áldozataként börtönben halt meg.

      Pályájáról készülő nagyobb tanulmányom anyaggyűjtése során került elő (egykorú, 1948-ban készült fotókópia formájában) egy Thomas Mann-dedikáció. Ennek címzettje nem ő, hanem fia, Barna Erwin (1910–?), aki 1939-től formálisan is részt vett a cég vezetésében. (Ez a viszony a cég nevében is megjelent: Barna és fia könyvkereskedés, Alejandro Barna y Hijos.) Amennyire megítélhető, Ervin elsősorban a szerzői jogok értékesítésével foglalkozott a cégen belül, s így került kapcsolatba sok neves íróval, egyengetve könyveik spanyol nyelvű kiadásának útját.

tmbe      Az amerikai emigrációjában élő Thomas Mann neki szóló dedikációja a következő:

       Herrn Erwin Barna / mit verbindlichem Gruss /  Pacific Palisades, 14. IV. 1941. / Thomas Mann

      Sajnos, a fotókópiából nem állapítható meg, a nagy német író melyik művét ajánlotta az ifjabb Barnának, de nagyon valószínű, hogy valamelyik spanyol nyelvű kiadást köszönte így meg.

      Barna Ervin későbbi sorsa ismeretlen előttem – ő 1948-ban valószínűleg nem tért haza. Addigi életútja is csak apja életrajzának függvényeként vázolható föl. Budapesten született, anyja Berger Aranka (1890–?) volt, s életútja szüleiével együtt alakult. 1919 és 24 közt Bécsben élt, 1924/25-ben Belgrádban, 1925/26-ban Szabadkán, 1926/30-ban Budapesten, 1930 és 1948 közt Argentínában. A harmincas évek elején, egyéb lehetőség híján földmíves napszámosként dolgozott, majd ahogy apja cége stabilizálódott, az állami agrárfőiskolán tanult.1935-ben mézkereskedéssel is próbálkozott. Hogy mikor kapcsolódott be a családi cégbe, nem tudható, de 1939-ben már formálisan is cégtárs lett. Magyarul, németül, spanyolul bizonyosan, s talán angolul is tudott.

      Érdekességként említem meg, hogy 1940-ben egy levelében Guillermo de Torre (Jorge Luis Borges későbbi sógora) is emlegette – ők egy Lorca-kötet kiadása kapcsán álltak munkakapcsolatban.

      Argentínában, az internetes rákeresések tanúsága szerint, ma is „élő” név a Barna családnév. Nem lehetetlen, hogy Barna Ervin (vagy testvére, Tamás) leszármazottai.

       Ezt a Thomas Mann-dedikációt azzal a hátsó szándékkal teszem közzé, hátha a címzett nyomára vezet.

tmded

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...