Kiemelt

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

A „nagylelkű kupléíró” és József Attila

Az Esti Hírlap 1982. április 8-i számában, Boríték címmel, Szász Péter kis cikket írt József Attiláról. E cikk az úgynevezett „kis színesek” közé tartozik, de nemcsak atmoszférateremtő erejével hat. Egy becses filológiai csemegét is kínál: egy sehol máshol meg nem jelent József Attila-szöveget, egy elismervényt. S ez a szöveg elég fontos ahhoz, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyük.       Az elismervény, mint ...

Tovább olvasom

Dedikációfigyelő

Dedikációfigyelő

A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen egy-egy könyvbe a szerző által írt ajánlás „érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma, s érdekes maga […] az ajánlás szövege is: az a mód, ahogy ez a gesztus nyelvileg realizálódik” – írja Lengyel András tudományalapozó tanulmányában, és felvázolja, hogy egy-egy dedikáció ...

Tovább olvasom

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Könyv Pub egy hely, ahol jól érezheted magad, ha szereted a könyveket. A Pub Írország szülöttje,  és az ottani Pub is egy olyan szórakozóhely, ahová közös érdeklődésű emberek járnak. A Pubokban habos korsó ír sört mérnek, mi irodalmat kínálunk, de habosan ám!   Várunk szerzői csapatunkba! Nálunk saját asztalod lehet, ahol szerzőként megoszthatod könyves élményeid.  Nálunk mindenki saját örömére írhat. Szerkesztőként a ...

Tovább olvasom

Friss hírek

Ritka, mint a fehér holló?

Ritka, mint a fehér holló?

Bibliofil csapdák 1.   A hazai antikvár könyvkereskedelemben időnként előfordul, hogy az eladó megtéveszti a vevőt. Nem meglepő, az élet minden területére ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”     Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, ...

Tovább olvasom

A töredékes történet teljessége

A töredékes történet teljessége

Turczi István Minden kezdet című regényéről     A 2013-as könyvhétre Turczi Istvánnak prózaíróként való sokéves hallgatása után új, vaskos regénye jelent meg. ...

Tovább olvasom

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében   „Rokon-lelkek”   Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő ...

Tovább olvasom

Zoltánka karrierje

Zoltánka karrierje

A még mindig ritkának számító Krúdy-dedikációk sorában különleges helyet foglal el a Nyugat antikvárium 2013. áprilisi aukcióján felbukkant kis kötet. ...

Tovább olvasom

Egy elfelejtett költő portréjához

Egy elfelejtett költő portréjához

Fenyő Lászlóról, dedikáció-történeti kontextusban   1 A modern irodalom – ellentétben korábbi korszakok irodalmával – voltaképpen nagyüzem. Szereplői sokan vannak, s hogy hosszabb ...

Tovább olvasom

Egy szoknyapecér szenvedései

Egy szoknyapecér szenvedései

Dés Mihály: Pesti barokk     A barátnőm már napok óta azt beszéli, mért tetszik neki Dés Mihály könyve, a Pesti barokk. Én ...

Tovább olvasom

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

Egy magyar vonatkozású Thomas Mann-dedikáció

A magyar könyves szakma történetének sajnálatosan elfelejtett, de fontos alakja volt Barna Sándor (1887—1952). Sorsa, ahogy mondani szokták, kész regény, ...

Tovább olvasom

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

Édes-keserű szólikőr, némi önéletrajzzal ízesítve

kabai lóránt avasi keserű című verseskötetéről     kabai lóránt ötödik verseskötete provokatív költői vállalkozás, mely nem csupán radikálisan új hangnemet szólaltat meg ...

Tovább olvasom

Ejnye Ádám, avagy…

Ejnye Ádám, avagy...

... egy óriási, ám hamis dedikáció története. Néhány hete került a kezembe Kosztolányi Dezső Bölcsőtől a koporsóig című kötetének első ...

Tovább olvasom

Egy szál verstől a boglyáig

Egy szál verstől a boglyáig

Petrence Sándornak május 30-án jelent meg Fagyott pacsirta című verseskötete. A rejtőzködő költőt a kiadás kérdéseiről faggattuk, de egy esetleges ...

Tovább olvasom

Máté Péter fotója

Slam poetry és bibliofília

Villáminterjú Pion István költővel   Két héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, ...

Tovább olvasom

Kuriózumból kötethulla

sanci

A Szép versek antológiasorozatról

 

 

A Szép versek kortárs költészeti antológia bizonyára sokaknak ismerős másik két „testvére”, a Körkép és a Rivalda mellett – az évenkénti kortárs költészeti „seregszemléről” van szó. Régebbi példányaival manapság leggyakrabban a százforintos könyvek és a könyvtári selejtezések szemétdombjain találkozhatunk. Ez azonban nem volt mindig így. Fénykorukban a Szép versek-kötetek ott sorakoztak minden magára valamit adó értelmiségi polcán, sőt bérszámfejtők, áruházi osztályvezetők és irodalmat nem olvasó, de “kultúrabarát” káderek, átlagemberek polcain is. Ezek a kötetek a “kulturált, modern lakásbelső” kötelező elemei voltak. Minden hónapban elmegy a kultúrember színházba, minden évben megveszi a Szép verseket és a Rivaldát, esetleg a Körképet. Hasonlóan reprezentatív sorozat volt a “30 év”, az arany kötetek, mely a kortársak és a közelmúltban elhunyt öregek klasszicizálásának volt a sorozata.

A Szép versek-sikersztorinak érezhetően a rendszerváltás vetett véget: bár életben maradt az antológia, a kivitelezés, az azt körülvevő érdeklődés érezhetően hanyatlott. Manapság pedig bár még mindig él, újra mint könyvtárgyat igyekszik vonzóvá tenni a Magvető, a kiadó, a külcsín minden évben más, a belbecs színvonala általában vagy esik, vagy jobb esetben stagnál.

Szép versek 1964

A sorozat kiadása az 1964-es Szép versek 1963 című kötettel kezdődött, s a Költészet Napjára jelent meg, ami ezen évtől került bevezetésre. A kiadás gyakorlata, mely szerint a címben jelölt évvel megjelenő Szép versek az előző évbeli „termésből” szemléz, így egy adott év válogatása mindig a következő évben jelenik meg, nos, ez a metódus egészen 1998-ig tartotta magát, amikor is megjelent a Szép versek 1997, majd 1999 első felében a Szép versek 1999. A tartalom lényegében nem változott, hiszen zömmel az előző év lírájából válogatott, lévén a június eleji könyvhétre jelent meg. Mindenesetre Szép versek 1998 mint olyan nem létezik, s az ezredfordulótól megjelenő antológiák már eszerint a szisztéma szerint kerülnek az olvasóközönség elé.

A Szép versek 1963-at egy bizonyos Versbarátok Köre nyújtotta át tagjainak, mint ajándékkönyvet (példányszám: 2100). Nem könyvesbolti terjesztésre szánták eredetileg, hanem mintegy exkluzív, mondhatni bibliofil kiadványként, ha a korszak példányszámaihoz is viszonyítunk. A Versbarátok Köre amennyire tudható, valamiféle könyvklub lehetett, a korszak irodalompártoló civil kezdeményezése – bizonyára szigorú ellenőrzés alatt.

A Szép versek 1964 volt még ilyen relatíve alacsony példányszámban megjelenő kötet az antológia történetében, ám itt már csaknem duplázódott a megjelenés: 4000-et nyomtak belőle.

Országosan terjesztetté és igencsak népszerűvé az 1966-ban kiadott Szép versek 1965-tel vált a kiadvány, amely ekkor nyeri el sokak által jól ismert, az 1987-es darabig élő, hagyományos formátumát. Azaz: az igazolványkép-méretű kisportrékkal telepöttyözött borítót, a minden évben más (ezévben piros) háttérszínű feliratot, a kötet elején pedig a szerzőlista után található, egész oldalas portrékat, mely a kötetek egyik fő vonzereje és egyben védjegye lett az ezt követő több mint húsz évben.

Szép versek 1986

A sematikus és sokszor erőltetetten művészieskedőnek ható portrék cigarettával, sokszor kalapban-kabátban, az íróasztalnál, roskadozó könyvespolc előtt, távolba (a jövőbe vagy ki tudja hová) révedő, elgondolkodó arccal álló költőkről sokak számára ismerős lehet, aki fogott kezébe ebből az időszakból „klasszikus” Szép versek-kötetet. A kétezres évek elején próbálta a Magvető feléleszteni a portrék mellékelésének gyakorlatát, ám ez hamar elhalt, nem tudni, miért.

Röviden kitérve az 1965-ös kötetre: a kiadványban eredetileg nem szerepelt előszó, második kiadásában ugyanakkor már találunk, köszönhetően annak, hogy „napok alatt elfogyott a könyv”. Ezen kis szöveg konstatálja, hogy az antológia néhány év alatt „elkötelező hagyománnyá vált”. Mint írja, idén először került nyilvános forgalomba, s „alaposan megtréfált bennünket”. Állítólag külföldről is több ezer példányra érkezett megrendelés, s „apró szervezési hibák” miatt még a Versbarátok Köre tagjai sem jutottak mindannyian a számukra ezek szerint még mindig alanyi jogon járó kötethez. Az előszó legerősebb mondata, mely szerint „Látszólag »magától értetődő« dolog történt, költő és nép szerencsés egymásra találását – hét évszázad örökségének világszínvonalon álló folytatását – jelképezte a vártnál is nagyobb siker” – azért hagy némi kívánnivalót maga után. Mindesetre megszületett a második kiadás. Az első példányszáma 9200 volt, a másodiké 10 ezer.

Az ezt követő időszakban indult csak be igazán a Szép versek-divat, mint olyan, elég csak megvizsgálunk a többi példányszámot. Az 1966-osból már, talán okulva az előző évből 27 900-at nyomtak (!), az 1967-esből 36 ezret, az 1968-asból 45 300-at, az 1969-esből 52 400-at, az 1970-esből 54 ezret, az 1971-72-73-asokról pedig pontos információink nincsenek, de 50-54 ezer körülit.

szépversek

Fénykorként és ugyanakkor poétikai és szerzői szempontból legérdektelenebb korszakként a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig terjedő időszakot szokták emlegetni, amiben van is némi igazság, mindenesetre a példányszámok ekkor szöktek manapság már szinte elképzelhetetlen magasságokba. A Kardos György által összeállított ’74-esből 80 ezret nyomtak, a ’75-’83-asokból 90-91 ezret, a Szép versek 1984-ből pedig 86 ezret. Természetesen kérdés, hogy mennyire olvasták a köteteket, és mennyire képezték mindössze a könyvtárak kötelező beszerzési tételeit és az értelmiségi, szocialista enteriőr részét. A szakmai érték és a reprezentatív szerep viszonya ebben az időszakban a legkevésbé vitatott, kevésbé, mint az indulás környékén, és kevésbé, mint 1990 után.

1985 után aztán megfigyelhető a meredek lefelé ívelés. Pár példányszám: 1987 és 1988: 61 ezer, 1989: 43 ezer, 1990: 25 ezer.

A Szép versek 1987 az utolsó antológia, amely a klasszikusnak mondható, „rácsos” védőborítóval jelent meg.  Az 1988-as darabtól változik a kötet külcsínre is. Vastagsága a megszokott, kötése ugyanakkor puha lesz valamiféle sajátos, különböző színekben játszó vaktérképpel a borítón, s ez a külcsín marad az 1990-es, utolsó általunk tárgyalt kötetig, hátul a szerzőlistával. A képek 1988-1989-ben még nagyalakúak, majd az 1990-esben már csak igazolványkép-méretűek, egyszerre 4 darabbal egy oldalon. A „hanyatlás” valamelyes jelzője lehet tehát a sima papírkötés, valamint, hogy a fényképek már csak matt papírra lettek nyomva, nem pedig fényképnyomóra (bár ez utóbbi már az 1979-es kötettől megfigyelhető) majd pedig a képek mérete is csökken.

A rendszerváltást követően az 1993-masig mutat egységes képet a megjelenés, majd 1994 kakukktojásként szerepel, s 1995-1997-ig újra egy egységes arculat látszik kibontakozni Bán Zoltán András szerkesztése alatt, s ez az egyetlen időszak, ami szakít a hagyományos, névsort szerinti szerkesztéssel, és mintegy tematikus ciklusokba vannak rendezve az adott évi „szép” versek.

1999-től a lehető legnagyobb a borítók varianciája, a szerzőgárda pedig napjaink felé haladva egyre kevésbé.

Szép versek 2013

Az antológiasorozatnak idén jelenik meg a 49. kötete, és ötvenedik születésnapját is idén ünnepli (ha szigorúan vesszük, akkor csak a negyvenkilencediket, de nem vesszük szigorúan). Népszerűsége és presztízse kérdéses és vitatható, mint ahogyan ez születésétől kezdve elmondható, egy dolog viszont biztos: olyan hagyománya a kortárs magyar költészetnek, amelyre vétek nem odafigyelni. S hogy hogyan lett a bibliofil seregszemléből kötethullák tömege? Nem lehet tudni. A Szép versek régi kötetei a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek magyar költészetének devalválódott pénze. Talán érdemes eltenni és nézegetni néha, mint a régi egymilliárd milpengősöket szokás.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (13 szavazat alapján, az átlag: 4.69 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Abaúj Antikvárium 70. könyvárverés

abauj70

Az Abaúj Antikvárium május 22-én, szerdán 17 órai kezdettel rendezi meg 70. könyvárverését a Medosz Hotelben (Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.)

Az árverés anyagának nagy része különleges szépirodalom. A dedikált könyvek száma meghaladja a 200 kötetet. Az írók, költők, történészek szelleme hatja át szinte a teljes gyűjteményt. Az árverés jelentős része szegedi gyűjtés.

Így kerültek a legkülönlegesebb darabok a katalógusba: József Attila, Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetének Kesztner Zoltánnak dedikált példánya, több dedikált Juhász Gyula kötet, Bálint Sándor “a legszögedibb szegedi” dedikált kötetei és kéziratai, valamint kevésbé ismert, de nem jelentéktelen szegedi írók, költők kötetei. Bátran állíthatjuk, hogy a kevésbé ismert művek is szinte fellelhetetlen ritkaságok, nem beszélve hazánk két nagy költőjének autográf ajánlásaival ellátott köteteiről.

Idén emlékezünk meg Weöres Sándor születésének 100-ik évfordulójáról, az árverés egy szegedi versével tiszteleg a költő-géniusz nagyságának. A vándor üdvözlete című vers egyetlen kötetben sem jelent meg.

Kuriózumnak tekinthetők az árverés történelmi, politikai kéziratai is: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bosnyák Zoltán, Fiala Ferenc, Gróf Bethlen István, Fraknói Vilmos, Gömbös Gyula, Habsburg Ottó, Kádár János, Lékai László, Meszlényi Zoltán, Nyisztor Zoltán, Prohászka Ottokár, Rátz Kálmán egy-egy autográf dokumentuma.

Juhász Gyuláról külön is érdemes szót ejtenem, mivel egy verskézirata is kalapács alá kerül: Lázár Föltámadása című 1908-ban írt verse első 3 versszakának autográf tintával írt kézirata egy jegyzetfüzet lap hátoldalán. A jegyzet vélhetően valamely színdarab sorai. A vers utolsó versszaka hiányzik, valószínűleg másik lapon folytatódott. A jegyzetlapra felrótt sorok arra engednek  következtetni, hogy a nyomtatásban megjelenő vers egy még némileg tisztázatlan változata, több helyen eltér a nyomtatásban megjelent költeménytől. Az első sor „szűk, mély” szavai fölcserélve, a harmadik versszak harmadik sora „Mily szédítő…” helyett „Ó mily szédítő…”, a harmadik versszak hatodik sora „Vagyunk mi, boldog emberek” helyett „Mi boldog, áldott emberek”. Keltezés nélkül, vélhetően 1908-ban. Ez a költemény egyike azoknak, amelyben a föltámadás motívuma megjelenik, mintegy maszkot húzva magára maga bújik Lázár testébe. Félszáz versében foglalkozik a halállal, de csak háromban, jelenik meg a föltámadás. Becses irodalomtörténeti relikvia!

Különleges darabokat találhatnak az emigráns irodalom gyűjtői, az Erdélyi Szépmíves Céh bibliofil köteteinek szerelmesei. Megszerezhetők Tormay Cecile első kiadású kötetei, egy aláírt Rákosi Mátyás és egy Márai Sándor kötet, Dapsy Gizella, Füst Milán, Gellért Oszkár, Herczeg Ferenc, Kassák Lajos, Kiss József, Nagy Lajos, Nagy László, Németh László, Remenyik Zsigmond, Somlyó György, Cs. Szabó László, Szabó Magda, Szentkuthy Miklós, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor dedikált kötetei, egy bibliofil Szász Endre kötet eredeti olaj festmény melléklettel.

Szomory Dezső egyik kötetében József Attila szerelmének Espersit Mária, “Caca” autográf névbejegyzése található. Remenyik Zsigmond kötetének dedikációja Kornis Mihály édesanyjának, Kornis Kató színésznőnek lett címezve.

Ezzel a gyűjteménnyel várja az Abaúj Antikvárium május 22-én a bibliofília rajongóit.

>>Az árverés katalógusa

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 4.50 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

1425


Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

Szeged, 1928. Koroknay Ny. 16 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban.

 “Rosinger Emil barátomnak éjszakai kóborlásaink emlékére. – Géza Szeged, 1928. IX. 6.” dedikált példány!

Rab Géza (Arad, 1903. jún. 8. 1979. ápr. 17. Budapest) költő, újságíró. 1926-ig Aradon élt, ahol három verskötete jelent meg. A katonai szolgálat elől szökött Magyarországra. Szegeden több lap (Szegedi Napló, Szegedi Újság, Hétfői Rendkívüli Újság) munkatársa. 1933-45 között Budapesten, 1945-46-ban Szegeden élt, majd haláláig újra Budapesten dolgozott.

>>KönyvLap

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Slam poetry és bibliofília

Máté Péter fotója

Villáminterjú Pion István költővel

 

atlasz bírjaKét héttel Pion István első, a Helikon kiadónál megjelent Atlasz bírja című kötetnek premierje után, április 19-én, a Hévíz című folyóirat friss lapszámának (amelyben Krúdy Gyula dedikációiról is szól egy írás) bemutatóját követően akár egy bibliofil kötet megszületésének is szemtanúja lehetett az ember. Egyeseknek Pion István nemcsak dedikált, de a kötetbe kis matricát is ragasztott, melyet megszámozott.

Pion István költőt, kulturális újságírót, újabban slammert a slam poetry és a bibliofília kapcsolatáról kérdeztük.

Vannak olyan vélemények, hogy a slam kizárólag élőszavas műfaj, nyomtatásban már egyáltalán nem, vagy legalábbis nem ugyanúgy hat a szöveg. A most megjelent első kötetedben mégis helyet kaptak slamszövegek is. Akkor hogy is van ez?

Mondjuk legyen ez egy kis provokáció. Teszem azt, a népdal is csupán szájról szájra terjedt, aztán egyszer csak lejegyezte őket valaki, én pedig nagyjából ugyanezt a folyamatot jártam be, csak sokkal rövidebb idő alatt, ráadásul a saját szövegeimmel. Úgy gondoltam, hogy van ezeknek a verseknek létjogosultságuk írásban is, és akkor ebben itt most az a provokáció, hogy a slam poetryvel szemben eddig az volt a kifogás, hogy nem az írott forma az elsődleges közege, hanem a verbális, és hogy akkor ez baj, erre én meg azt mondtam, hogy hát akkor nézzük meg, hogy működnek-e írásban. Eddig megoszlanak a kritikusi vélemények, és szerintem az jó, ha sikerül erről egy kis vitát generálni.

pereszlényi erika pion

A Corvintetőn – Pereszlényi Erika fotója

Nagyon új műfaj Magyarországon a slam, alig pár éves, és egyre népszerűbb. A bibliofília szinte mindenben az ellenkezője: ma már inkább archaikus (ha nem egyenesen anakronisztikus) dolog, egyre kevesebben tudják, mi az, egyre kevesebb szerző vagy kiadó műveli. Honnan jött az ötlet, hogy a nagyon új kötetedben összehozd a kettőt?

Furcsa, hogy ellentétként kezeled ezt a kérdést, mert én inkább párhuzamot látok ebben, ugyanis a költészet archaikus formáiról valahogy elfeledkeztünk, és lehet, hogy a név, a slam poetry nagyon új, viszont igencsak ősi alapokon nyugszik, hiszen visszanyúl az írásbeliség előtti időkre. Általában pedig nem jut eszünkbe, hogy a költészet a legősibb dalformából, az altatóból ered, így az sem véletlen, hogy a kötetben található négy slam-szöveg első darabja az Altató címet viseli. A számozott matricák ötlete egyébként onnan ered, hogy szerettem volna valami pluszt adni még a slam poetryn felül is, és sok-sok próbálkozás után erre jutottunk Szabados Balázzsal, a kiadó munkatársával: legyenek számozott matricák, mert számozott példányok már nemigen vannak a kortárs könyvkiadásban, és így akkor ez szépen rímel a múltfeldolgozásra is, ami meg az egész kötet sajátja, meg a visszanyúlásra, az elfelejtett hagyományok újraélesztésére.

Pion számozásA beragasztott matricából azt is megtudni, amit mostanában nem kötnek az olvasó orrára (pedig régebben minden könyvben benne volt): hogy hány példányban készült. Az Atlasz bírja – a matrica tanúsága szerint – 1000-ben. Tudsz arról, hogy hogyan fogy a könyv?

Nem tudom, hogy milyen ütemben zajlik az eladási mutatók összeszámolása, azt hiszem, a kiadónál negyed- vagy féléves zárások vannak, az egyik ilyenen derül majd ki, hogy mi a helyzet ezen a téren. Annyit viszont tudok, hogy a könyv megjelenésének napján, április 11-én a Corvin tetőn tartott könyvbemutatón közel 200 darab fogyott el belőle.

Fúú, gratulálok! Az eset, amelynek szemtanúja voltam, így történt: megkérted a dedikálást kérő illetőt, hogy mondjon egy számot 25 és 50 között (de a 25. már foglalt volt). Mondott egy számot, és az lett a kötet sorszáma. (Egy borítékból vetted elő az előre nem beszámozott matricát, beragasztottad, ráírtad az aktuális számot, majd a számot rávezetted a borítékra is, mint ami már „elkelt”.) – Kik kaptak, kik kapnak számozott példányokat? Ki fér bele az első és a második huszonötbe?

Nyilván az 1. példány a csajomé lett, magamnak közben kiosztottam az 50-es számot, szerzői példány, ezt is beleírtam, és általában ebből olvasok fel rendezvényeken. Amúgy pedig elsősorban a családom tagjai, a barátaim, a számomra kedves és valamiért fontos ismerőseim kapnak számozott példányt. Persze előfordult az is, hogy random megleptem egy teljesen ismeretlen dedikáltatót ezzel a kis játékkal. Egyébként csak az első tíz sorszámot osztottam ki önkényesen, a többinél mindig megkérdeztem, hogy ki hányast szeretne. Értelemszerűen pedig, ahogy fogynak a matricák, úgy csökkennek a választható sorszámok. Viszont nem dobálom két kézzel őket, már egy hónapja megjelent a kötet, és még van néhány matrica, úgyhogy lehet reménykedni.

Aki bibliofil kötetet hoz létre, bizonyosan maga is kedveli a ritkaságokat. Te magad is gyűjtöd a bibliofil kiadványokat?

Nagyon szeretem ezeket a különlegességeket, nekem is sikerült beszereznem egy-két bibliofil példányt, bár mániásnak és még gyűjtőnek sem nevezhetem magam, viszont ha tehetem, például mindig dedikáltatok: egyrészt az nekem érték, másrészt annak öröm, aki dedikál. És hogy egy kicsit renitens is legyek, szeretem a jegyzetelt, de még az összefirkált könyveket is, életszaguk van, azonnal érezni rajtuk, hogy nem csak álltak a polcon, hanem használták is őket. A bemutató napján pedig abban az örömben részesültem, hogy az általam összefirkált Atlasz bírját, amit az esten használtam, ellopták: a Téged tanuljalak című vers felolvasásához írtam bele, hogy melyik részt olvassa fel Marci (Simon Márton) és melyiket Matyi (Sirokai Mátyás) – szóval kábé tízszer-tízszer szerepel benne a Marci és a Matyi név. És ez tényleg öröm volt, mármint hogy ellopták, és ha lehetne, szívesen megkeresném a mostani tulajdonost. Üzenem neki, hogy ha időben megmutatja, kap bele még egy sorszámot is.

pion ded

Simon Márton, Sirokai Mátyás és Pion istván dedikál (Libri Kiadó)

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Gottfried von Strassburg: Tristan

Nemrégiben a kezembe került Gottfried von Strassburg befejezetlen verses regénye, a Tristan, ami a Borda Antikvárium gondozásában jelent meg, Márton László kitűnő fordításában. A könyv szép, fólió nagyságú, minőségi papíron, szép tipográfiával került kiadásra, mint általában a Borda Antikvárium kiadványai.

A kötet érdekessége a kis példányszámon (300) kívül, hogy most először jelenik meg magyarul a teljes szöveg. Igazi csemege a könyvgyűjtőknek, és azok számára is, akik szeretik az egyedi könyveket, ugyanis a háromszázból tizenkét példány számozott lesz Juhász János művészi bőrkötésében, tokban a közreműködők aláírásával. Várhatóan a Könyvhétre készül el.

Igazi ünnep ez a bibliofilek számára, hiszen hazánkban egyre kevesebb a számozott, kispéldányszámú, igényes kivitelű, minőségi papírra nyomott, szépen megtervezett, egyedi kötésű könyv. Vagyis egyszóval mondva egyre kevesebb a bibliofil kiadvány, és amik vannak, azok sem ütik meg azt a szintet, általában silány minőségűek, amik között csak pár olyan akad, amit szépnek lehet nevezni. Ilyen kivételeknek számítanak Borda Lajos könyvei, amik egytől-egyik megfelelnek egy vérbeli bibliofil gyűjtő igényeinek. A második világháború előtt, hazánkban is tombolt a bibliofil mánia és mondhatnám garmadával jelentek meg a római, vagy arab számokkal ellátott merített papírra nyomott, fél, vagy egész bőrbe kötött könyvek. Legutóbb a hatvanas, hetvenes években élte fénykorát a bibliofil könyvkiadás. Persze, amíg van Borda Lajos, még nem szabad temetni az igényes könyveket. Vannak törekvések a szép könyvekre, és ahogy a könyv a XXI. században egyre inkább művészeti alkotássá válik, úgy növekszik majd a ritka, szép könyvek iránt a vágy, nemcsak gyűjtők körében, hiszen a szép utáni vágy, önmagában is igény. Legalábbis annak kellene lennie.

96395DtA másik ismert és szép Borda kiadvány Sebastian Brant könyve A bolondok hajója, amit szintén Márton László fordított, Borda Lajos kérésére, míg a fent említett Tristan magyarra fordítása Márton László szívügye volt, aminek kiadására a legmegfelelőbb embert választotta Borda Lajos személyében. Így az olvasó nemcsak irodalmi, hanem könyvészeti élményt is kap Borda Lajos könyvein keresztül.

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (4 szavazat alapján, az átlag: 3.75 out of 5)
Töltés ... Loading ...