Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

 szabómagda   szentmihályiné

Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, Jablonczay Lenke rokonságát beszélte el. Pedig Szabó Elek oldalán is találhatunk írókat, zeneszerzőket.

Szabó Emil, árvaszéki elnök, az írónő édesapjának testvére zeneszerzéssel is foglalkozott.

Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája című munkájában ezt írta a darabról:

„Egy gyulai ügyvéd, Major Simon énekes népszínműve – zenéjét Nuszbek Sándor és Szabó Emil szerezte – kelt még figyelmet szeptemberben. Az »érzelmes magyaros muzsikájú«, hangulatos meséjű darab előadása azonban magán viseli a rendezőkéz hiányát. A színészek készületlenek, »a súgó érthetően kiabál«, ráadásul ledől a díszlet, s kevés híján maga alá temet három embert.”

Szabó Emil fia, ifj. Szabó Emil az Eötvös kollégium német-francia szakát látogatta. Kelemen Imre, Eckhart Sándor és Babits Mihály aláírást találni az indexkönyvében. Majd a Zeneakadémián tanult. Indexében Kodály, Bartók, Thomán István (Liszt Ferenc tanítvány) aláírás.
Tehát az apai ági rokonság is kedvelte a művészeteket.

Ennek az ágnak a történeteit Szabó Magda elsőfokú unokatestvére, Szentmihályiné Szabó Mária írta meg kétkötetes regényben. Az első kötet címe: Emberé a munka (1935), a másodiké: Istené az áldás (1936).

Szentmihályiné Szabó Mária Ottomány településen született 1888. október 31-én. Középiskoláit a debreceni református (Dóczi) Leánynevelő Intézetben kezdte, de négy osztály után anyagi okok miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Széles körű műveltségét, történelmi tájékozottságát, nyelvismeretét autodidakta módon szerezte. A középosztály népszerű írójává vált, főképp asszonyhősöket a cselekmény középpontjába állító társadalmi és részletgazdag korhűséggel megírt történelmi és életrajzi regényei révén. (Lorántffy Zsuzsanna, 1938; Zrínyi Ilona, 1939) Lorántffy Zsuzsannáról szóló regénye még a Kádár-korszakban is két kiadást megért. Az írónő 1969-ben a leányfalusi református szeretetotthon fogadta be, s ennek lakója volt. 1982. június 24-én halt meg Leányfalun.

Szabó Magda apja és Szentmihályiné anyja testvérek voltak. A 14 Szabó-testvér között Szentmihályiné anyját Szabó Máriának hívták. Szentmihályiné azért lett Szabó, mert édesapja szintén Szabó volt: Visontay Szabó Mihály ottományi lelkész, de nem volt rokon.

A testvérek:

szmközös

A két írónő kapcsolatáról nem tudunk sokat. Bár unokatestvérek voltak, mégis nagy volt közöttük a korkülönbség. Ez annak tudható be, hogy akkoriban a nők fiatalon szültek,  Szabó Magda apja, Szabó Elek pedig későn házasodott. Így Szentmihályiné 29 évvel volt idősebb Szabó Magdánál.

Szabó Magda szerette Szentmihályiné könyveit, de valószínűleg nem találkoztak sokszor.

A vizsgált két dedikáció kapcsolatot teremt közöttük. Mindketten dedikáltak ugyancsak elsőfokú unokatestvérüknek, Szabó Ilona gyulai zongoratanárnőnek. Szabó Ilona édesapja Szabó László vármegyei törvényszéki elnök volt, Szabó Elek és Szabó Mária testvére.

A dedikációk személyesek, mindketten a zongoratanárnő családi becenevét használják. (Cuci)

felfelé

Szentmihályiné Szabó Mária dedikációja Szabó Ilonának

 

Míg Szentmihályiné a század első felének kedvelt írónője, addig Szabó Magda a század második felének megbecsült szerzője volt.

pilátus

Szabó Magda dedikációja Szabó Ilonának

családikapcs

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>