Szabó Magda-dedikációk nyomában III.

becsybels

Szabó Magda és Szabolcska Mihály kapcsolata a dedikációk tükrében

 

 

becs12

Szabolcska Mihály (1861–1930) és Szabó Magda (1917–2007) között semmilyen ismeretség nem volt. Az írónő még csak 13 éves, amikor a „költő-géniusz” meghal. Viszont szülei, nagyszülei Szabolcska verseit ismerték minden bizonnyal. Nem csak Karinthy Így írtok ti könyvéből, vagy Ady Üzenet Költőcske Mihálynak versén keresztül. Szabolcska a korszak ünnepelt poétája volt: az irodalompolitika Ady és a Nyugatosok ellenében őt emelte piedesztálra, a harmadvonalbeli versfaragóból élvonalbeli költőt csinált.

„Szabolcska Mihály különös tragédiája, hogy a maga nagyon szűk látókörén, szellemi igénytelenségén, művészi jelentéktelenségén belül jó költő volt: egy-egy bonyodalommentes hangulat finom és nem is eredetiség nélküli kifejezője (…), de ezt a kedvesen verselgető falusi papot rajta kívül álló erők egyenrangúként akarták szembeállítani az óriással: Adyval (…). Ha nem keverik irodalmi és irodalompolitikai küzdelmekbe, ha nem akarnak eszményt és mértéket csinálni belőle, helye ott állhatna a tiszteletre méltó harmadrendűek, a viszonylag színvonalas epigonok között, s emléke olyan szeretetre méltó lehetne, mint mondjuk Tóth Kálmáné vagy Lévay Józsefé.” (A magyar irodalom arcképcsarnoka – MEK)

A család mégis közelebbről ismerte Szabolcskát, nem csak író-olvasó kapcsolat volt közöttük.
A vizsgált dedikáció Szabó János lelkésszel, Szabó Magda apai nagyapjával hozza kapcsolatba. Az ajánlás csak közvetett, nem a nagyapának írta a költő. Dr. Szabó János (1908–1988) jogásznak, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének címezte, tehát a nagyapa egy másik unokájának.

becs3Szabolcska 1886-ban végezte el a teológiát Debrecenben, majd később visszatért a városba és egy évig (1889–1990) senior volt. A nagyapát, Szabó Jánost itt ismerhette meg a végzése idején.

becs4

Szabó János református lelkész, a nagyapa

A költő utolsó kötetének (Őseim nyomán, 1928) megjelenésekor a nagyapa már nem élt. A dedikációt dr. Szabó János kérhette. Valószínűleg nagyapja előtt tisztelegve ezzel. Szabolcska Mihály az unoka családi körében nem volt beszédtéma. Ők már egy újabb generáció képviselői voltak: eszményük már nem Petőfi volt, bár a Nyugatosokat még ők sem értették. Reviczkyt, Komjáthyt és Vajdát olvasták, bár a Nyugatosokat már tanulták középiskolai tanulmányaik során.

becs5

dr. Szabó János (unoka), Szabó Magda unokatestvére

A dedikáció keletkezésekor (1928) Szabolcska mögül már kivonult az őt addig támogató irodalompolitika. Belátták, hogy Ady ellenében Szabolcskát felléptetni balfogás volt. Az olvasók is eltávolodtak a költőtől, nimbuszát már hamisnak érezték. A dedikáció mégsem érdektelen. Egy olyan 20 éves ifjú kérte a költőtől, aki már nem olvasta a verseit.

Szabolcska Mihály Szabó Magda nagyapjának barátja volt. Cérnaszál-vékonyságú kapocs, de mégis kapocs. Valószínűleg Szabó Elek is ismerte a költő írásait és ezt a történetet, az apja és a költő ismeretségéről megemlítette az írónőnek. Hogy nevetve, vagy sem? Azt már nem tudjuk.

 

 

becs6

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában II.

becsybels

Szabó Magda és Szentmihályiné Szabó Mária rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

 szabómagda   szentmihályiné

Szabó Magda keveset írt apai családjáról, műveiben inkább édesanyja, Jablonczay Lenke rokonságát beszélte el. Pedig Szabó Elek oldalán is találhatunk írókat, zeneszerzőket.

Szabó Emil, árvaszéki elnök, az írónő édesapjának testvére zeneszerzéssel is foglalkozott.

Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája című munkájában ezt írta a darabról:

„Egy gyulai ügyvéd, Major Simon énekes népszínműve – zenéjét Nuszbek Sándor és Szabó Emil szerezte – kelt még figyelmet szeptemberben. Az »érzelmes magyaros muzsikájú«, hangulatos meséjű darab előadása azonban magán viseli a rendezőkéz hiányát. A színészek készületlenek, »a súgó érthetően kiabál«, ráadásul ledől a díszlet, s kevés híján maga alá temet három embert.”

Szabó Emil fia, ifj. Szabó Emil az Eötvös kollégium német-francia szakát látogatta. Kelemen Imre, Eckhart Sándor és Babits Mihály aláírást találni az indexkönyvében. Majd a Zeneakadémián tanult. Indexében Kodály, Bartók, Thomán István (Liszt Ferenc tanítvány) aláírás.
Tehát az apai ági rokonság is kedvelte a művészeteket.

Ennek az ágnak a történeteit Szabó Magda elsőfokú unokatestvére, Szentmihályiné Szabó Mária írta meg kétkötetes regényben. Az első kötet címe: Emberé a munka (1935), a másodiké: Istené az áldás (1936).

Szentmihályiné Szabó Mária Ottomány településen született 1888. október 31-én. Középiskoláit a debreceni református (Dóczi) Leánynevelő Intézetben kezdte, de négy osztály után anyagi okok miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Széles körű műveltségét, történelmi tájékozottságát, nyelvismeretét autodidakta módon szerezte. A középosztály népszerű írójává vált, főképp asszonyhősöket a cselekmény középpontjába állító társadalmi és részletgazdag korhűséggel megírt történelmi és életrajzi regényei révén. (Lorántffy Zsuzsanna, 1938; Zrínyi Ilona, 1939) Lorántffy Zsuzsannáról szóló regénye még a Kádár-korszakban is két kiadást megért. Az írónő 1969-ben a leányfalusi református szeretetotthon fogadta be, s ennek lakója volt. 1982. június 24-én halt meg Leányfalun.

Szabó Magda apja és Szentmihályiné anyja testvérek voltak. A 14 Szabó-testvér között Szentmihályiné anyját Szabó Máriának hívták. Szentmihályiné azért lett Szabó, mert édesapja szintén Szabó volt: Visontay Szabó Mihály ottományi lelkész, de nem volt rokon.

A testvérek:

szmközös

A két írónő kapcsolatáról nem tudunk sokat. Bár unokatestvérek voltak, mégis nagy volt közöttük a korkülönbség. Ez annak tudható be, hogy akkoriban a nők fiatalon szültek,  Szabó Magda apja, Szabó Elek pedig későn házasodott. Így Szentmihályiné 29 évvel volt idősebb Szabó Magdánál.

Szabó Magda szerette Szentmihályiné könyveit, de valószínűleg nem találkoztak sokszor.

A vizsgált két dedikáció kapcsolatot teremt közöttük. Mindketten dedikáltak ugyancsak elsőfokú unokatestvérüknek, Szabó Ilona gyulai zongoratanárnőnek. Szabó Ilona édesapja Szabó László vármegyei törvényszéki elnök volt, Szabó Elek és Szabó Mária testvére.

A dedikációk személyesek, mindketten a zongoratanárnő családi becenevét használják. (Cuci)

felfelé

Szentmihályiné Szabó Mária dedikációja Szabó Ilonának

 

Míg Szentmihályiné a század első felének kedvelt írónője, addig Szabó Magda a század második felének megbecsült szerzője volt.

pilátus

Szabó Magda dedikációja Szabó Ilonának

családikapcs

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

becsybels

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

szm gn

Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő számos írásában megörökítette, illetve felhasználta rokonságának históriáit. Édesanyjának, Jablonczay Lenkének fiatal éveit a Régimódi történet című regényében beszélte el.

Édesapja, Szabó Elek családjáról már kevesebbet tudunk. Az Ókút című művében állít emléket ennek az ágnak. Annyit azért leszűrhetünk a Für Elise életrajzi regényéből, hogy mindazt a tudást, amivel a szülői ház felvértezte, édesapjától kapta. Édesanyjában a „művészt” ismerjük meg. (A kor tipikus középpolgári asszonya: még nem dolgozik, vizitel, nőegyletbe jár, otthon zongorázik, olvas.)

Gion Nándor anyai ági családjáról is elég pontos képünk van. A latroknak is játszott címet viselő tetralógiájában írja meg történetüket (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, 1976; Ez a nap a miénk, 1997; Aranyat talált, 2002). Ő más társadalmi közegből jött. Náluk a nők is keményen dolgoztak. Művészetre nem volt idő. Az író szerencséjére nagyapja, Gallai István, aki a fentebb említett tetralógia főszereplője is, mezőőr volt. Sokat foglalkozott unokájával, szépen citerázott, és nagyon jól tudott mesélni. Utóbbi tehetségét örökölte az író.

Az apai ág itt is hiányzik.

Mindkét szerző írásaiban az anyai ág dominál. Szabó Magda esetében azért, mert édesanyja otthon volt vele és saját történeteit beszélte el lányának. Gion Nándor esetében anyai nagyapja fogta az író kezét és mesélt a felmenők dolgairól.

Szabó Magda Mondjátok meg Zsófikának regényének egy aláírt példánya dr. Juba Adolfné könyvtárában maradt fönn. A két író későbbi rokoni kapcsolatának jelképe is lehetne ez.

Szabó M aláírás 1

A szerzői névbeírás keletkezésének történetét sem lehet tudni. A címzett Gyulán élt, így gyanítható, hogy az írónő valamelyik gyulai író-olvasó találkozóján készülhetett az aláírás.

Szabó Magda többször járt Gyulán, rokoni szálak is fűzték a városhoz. Édesapjának testvére, Szabó László törvényszéki elnök volt a vármegyei rendszer idején, egyúttal az írónő keresztapja is. Lászlónak három gyermeke volt: János, Mária, Ilona. Őket, elsőfokú unokatestvéreit látogatta a városban az írónő. Jánosnak három lánya közül a középső gyermekének egyik fia dr. Juba Adolfné unokáját vette feleségül, amely házasságból két gyermek, Sarolta és Zsombor született.

Dr. Juba Adolfné lánya Jugoszláviában kötött házasságot az akkor még pályakezdő Gion Nándorral. Így lett a hölgy a határon túli író anyósa.

szabó m aláírás 2

A házaspár gyermeküket Magyarországon, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban taníttatta. A lány itt ismerkedett meg későbbi férjével, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének unokájával.

családfa

A vizsgált dedikációkor még nem tudta a dedikáló Szabó Magda, hogy elsőfokú unokatestvérének dédunokái és a dedikációt kapó dr. Juba Adolfné dédunokái egy és ugyanazon személyek lesznek.

Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének dédunokái Gion Nándor unokái is egyben.

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...