Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

1425


Rab Géza: Keresztuton (Versek.)

Szeged, 1928. Koroknay Ny. 16 p. Első kiadás!
Kiadói papírborítóban.

 “Rosinger Emil barátomnak éjszakai kóborlásaink emlékére. – Géza Szeged, 1928. IX. 6.” dedikált példány!

Rab Géza (Arad, 1903. jún. 8. 1979. ápr. 17. Budapest) költő, újságíró. 1926-ig Aradon élt, ahol három verskötete jelent meg. A katonai szolgálat elől szökött Magyarországra. Szegeden több lap (Szegedi Napló, Szegedi Újság, Hétfői Rendkívüli Újság) munkatársa. 1933-45 között Budapesten, 1945-46-ban Szegeden élt, majd haláláig újra Budapesten dolgozott.

>>KönyvLap

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (No Ratings Yet)
Töltés ... Loading ...

Boross Mihály: Az ész sztrájkja – Fantasztikus regény.

1232


Boross Mihály: Az ész sztrájkja – Fantasztikus regény.

Bp., (1929.) Lafontaine Irodalmi T. 330 p. 3 sztl.lev. Első kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói művészi rajzos papírborító címlapja a könyvtestbe kötve, amely Scheiber Hugó festőművész futurista munkája.

„Boross Rózsának ajánlom: Hány fantasztikum van az életben, amit az ember játékos könnyűséggel valósíthatna meg: egyszerűen akármin kellene; 1 van egy, amit játéknak tekint, pedig ez a legfantasztikusabb valami: a szerelem. – Budapest, 1929. III. 5. Boross Mihály” dedikált példány!

BOROSS MIHÁLY (Kiscell, 1877. december 30. – 1944?) író, újságíró, mérnök. Névváltozat: Boros Miksa.

Boross Mihály 1903-ban szerzett mérnöki oklevelet a budapesti egyetemen. Egyetemi hallgató korában aktívan sportolt: atlétikával és labdarúgással is foglalkozott. 1903-tól 1907-ig a MÁV vidéki alkalmazottjaként dolgozott, de már az érettségi után, 1896-tól kezdve publikált folyamatosan különböző helyi lapokban, 1897-től pedig rendszeresen a Budapesti Naplóban. 1907-től 1918-ig a Budapest c. lap belső munkatársa volt. 1923-tól az Esti Kurír számára – melynek alapító főmunkatársa volt – írt színikritikákat. A Kerékpáros Szövetség elnöki tisztére is megválasztották.

Elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, filmforgatókönyveket és főként fantasztikus regényeket írt. Egyes regényeiben utópisztikus keretek köré ágyazva a korabeli munkásmegmozdulásokat, a kommunista mozgalmakat mutatta be. Több színdarabját is játszották fővárosi színházak. Balogh Béla két filmjéhez (Veszélyben a pokol, 1921; Lavina, 1922) írt forgatókönyvet. Szerkesztette az Aero és a Műszaki Vílághírek c. szaklapokat, munkatársa volt a Tolnai Világlexikonának és az Erődi-Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikonnak is (Budapest, 1929-1930). 1944-ben eltűnt.

1232

>>KönyvLap

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Kétszeres dedikáció egy Keleti Arthur-kötetben

Keleti Arthur minden egyes kötete külön, önálló műalkotás. Az azokban található versek, illetve egyéb művek egyenértékűek a kötet külső megjelenésével: művészi, tipográfiai kivitelezésével, valamint az illusztrációkkal. Keleti minden kötetét nagy műgonddal hozta létre, ennek köszönhető, hogy azok a huszadik század legszebb magyar könyveinek számítanak.

Részlet MCP fametszetű képével

A nagy műgond ellenére, vagy éppen hogy annak okán, volt két alkalom is, amikor Keleti egy korábban elkészült kötetének időközben új köntöst kívánt szabni. Az egyik ilyen alkalom második verseskönyvének, a korábban már tárgyalt Angyali üdvözletnek a második kiadása volt. Mi szüksége lehetett erre?

Keleti Arthur minden egyes, a kötetben szereplő verssel egy-egy imádságot, könyörgést mond el a béke és az emberségesség jegyében. Érthető – a versek az első világháború idején születtek, s annak értelmetlen pusztítása ellen emeltek szót. A kötet első kiadásának nyomdatechnikai megoldásai, illusztrációi viszont talán nem száz százalékosan illeszkedtek a versek mondanivalójához. Új kiadó és új illusztrátor után nézett tehát hősünk.

A kiadó már adott volt: az Amicus 1920 óta gondozta Keleti köteteit, nagy szakmai odafigyelés és művészi szabadság biztosítása mellett. Az illusztrátor személye azonban valóban új: Molnár C. Pál középkori ihletésű fametszetei a versek szinte egyenrangú művészi színvonalú kiegészítői, társai, magyarázói, szerves egységbe rendezik a mondanivalót a látvánnyal.

A Borda Antikvárium kínálatában egy különös, kétszeres dedikációval ellátott példánya bukkant fel most ennek a kötetnek. Ennek a kétszeres dedikációnak az oka talán az lehetett, hogy az eredeti tulajdonost követően a kötet második (vagy ki tudja, hányadik) tulajdonosa is dedikáltatni tudta a már idős Keleti Arthurral a negyven évvel korábban (1928-as dátummal, de valójában 1927 karácsonyán) megjelent könyvet.

Íme, a két dedikáció:

Ugron Gábor Kegyelmes Úrnak a Magyar Irodalom és Művészetek Nagy Pártfogójának ajánlom hodoló tiszteletem jeléül ezeket a verseket Keleti Arthúr Budapest, 1937 Január 10-én”

Első dedikáció

„A Nagy Háboruk Égzengésében a vox humana s a vox angelica jegyében írott ezeket a legcsendesebb verseimet barátsággal küldöm Szíj Rezsőnek a Szép könyvek, a költők és Versek Titkai Értőjének hive Keleti Arthur. Budapest, 1963. Márc. Hava”

Második dedikáció

A második dedikáció címzettje, a nemrég elhunyt Szíj Rezső azért különösen fontos, mert a hatvanas-hetvenes évek fordulóján ő volt az egyik legavatottabb ismerője Keleti életművének, s több cikkben is méltató hangon mutatta be könyvművészeti érdemeit az őróla időközben elfeledkezett olvasóközönség számára.

Bp., 1928, Amicus, (Globus Nyomda). 78, [6] p 260 mm

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Keleti Arthur: Angyali üdvözlet

„Sohasem a Nyugatosok nyelvén szólaltam meg, de a magam hangján s talán túlságosan is egyéni hangján, a vox humana s a vox angelica jegyében írott verseimben – az Angyali üdvözlet az egyetlen magyar preraffaelita verssorozat.” – Keleti Arthur

KötésAz antikváriumok kínálatában ritkán felbukkanó kötet a XX. század az egyik legkülönlegesebb és legelszigeteltebb alkotójának tollából származik. Keleti Arthur életéről, munkásságáról napjainkban alig hallani, a magyar irodalomtörténet palettájáról méltánytalanul leszorult szerző könyvei azonban a mai napig kedvelt és keresett darabjai az antikváriumi árveréseknek. Ez a kettősség elsősorban annak köszönhető, hogy Keleti műveit manapság főleg könyvművészeti érdemei, mintsem irodalmi értékei miatt jegyzik. Holott ennek nem feltétlenül így kellene lennie.

Ki ez a Keleti Arthur? Nyugat-környéki költő, író, műfordító, könyvművész (nem összetévesztendő kortársunkkal, az ugyanezen névvel büszkélkedő jeles informatikai szakemberrel). 1889 november 9-én született Budapesten, polgári értelmiségi családban. Nevelőapja Keleti Adolf, írói nevén idősebb Keleti Márton. Féltestvére Keleti Márton, a neves filmrendező, legjobb barátja Gulácsy Lajos. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után bankhivatalnokként dolgozott, közben a nyomdaművészetet, a tipográfiát tanulmányozta. Később a Tevan cég esztétikai főtanácsadója, irodalmi szakértője lett. 1969-ben, pár nappal nyolcvanadik születésnapja előtt halt meg.

Hosszú, nyolcvanévnyi élete során létrehozott életműve egy vékonyka kötetben elférne, jelentősége mégis nagy, mert hiszen a 20. század legszebb kiállítású bibliofil könyveit köszönhetik neki a közelmúlt és az annál is közelebbi jelen olvasói, könyvrajongói – de legfőképpen a művészi szépség és finomságok iránt különös vonzódást érző ínyencek.

Az Angyali Üdvözlet  Keleti Arthur második verseskönyve. Kötéstervét és illusztrációit Gara Arnold készítette. Keleti mindig korának legnagyobb grafikusait kérte fel köteteinek illusztrálására, kiemelkedő grafikai munkák elkészítésének lehetőségét teremtve meg ezzel néhányuk számára. A szép könyvek szeretete Keleti Arthurnál preraffaelita vonás. A kötetek gondosan tervezett külső megjelenése, szép tipográfiája, s világszínvonalú illusztrációi a szerző elhivatottságát tükrözik. Minden egyes kötetének minden egyes betűjét személyesen ellenőrizte és csakis az elképzeléseinek legtökéletesebben megfelelő műalkotást volt hajlandó a nyomdából kiengedni.

Az Angyali üdvözlet lapjain találhatók Keleti Arthur leghíresebb versei, azok a fájdalmasan pacifista békeversek, melyek kapcsán Keleti neve bejárta a világsajtót. Ezek a versek: A szegény przemysli lelkész naplójából, illetve a Sirató ének ezerkilencszáztizenötben számos külföldi lapban, antológiában jelentek meg, s évekig szavalták őket különféle háborúellenes rendezvényeken, irodalmi esteken.

A könyvnek a Borda Antikvárium kínálatában frissen felbukkant példánya dedikált:

„Zoltán Andornak ajánlom barátsággal 1916. VI. 20. Keleti Arthur”


 

Bp., 1916, Grill Udvari Könyvkereskedés, (Pallas Részvénytársaság nyomdája). 68, [4] p. 169 mm

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (5 szavazat alapján, az átlag: 4.40 out of 5)
Töltés ... Loading ...

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok – Dedikált példány!

1175

„Régi magyar kopogó és hajigáló szellemek; Werbőczy törvénykönyve versben; Haynau bűnhődése a londoni sörgyárban…” A »kuriózum« szónak nincs magyar egyértékese. Több szóval lehet csak kifejezni: kuriózum az, ami ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli. Nem kell összetéveszteni az anekdotával. Az anekdotánál mellékes, hogy valóssággal megtörtént-e? Az a lényege, hogy rövid és csattanó formában jellemez valamely egyént, világít meg valami eseményt. (Az adoma megint más, ennél a mulattatás az egyetlen cél.) A kuriózum lelke az igazság, a hitelesség. E nélkül gyökértelen szóbeszéd csupán; nem lehet beültetni a kultúrtörténet eleven testébe. Ezért csakis olyan adatot dolgoztam fel, melynek a végére járhattam s megtalálhattam az ősforrást, honnan a kuriózus híradás kibuggyant. Ez a könyv, ha kultúrtörténettel foglalkozik is, nem akar tudományos munka lenni. Tudományos mű a teljességre törekszik; a kuriózumnak pedig lényegével ellenkezik a teljesség, mert megszűnik kuriózm gyanánt hatni, mihelyt nem rendkívüli vagy nem érdekes. Viszont azoknak a szándékosan elsekélyesített olvasmányoknak sorába se szeretne tartozni, melyeknek minden sorából kiizzad a rettegő igyekezet: a világért meg ne erőltetni az olvasó elméjét, mert akkor le találja tenni a könyvet. Én a művelt magyar közönségnek írok, azon a becsületes hangon, mely őt műveltsége alapján megilleti.

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok - Dedikált példány!

Bp., (1934.) Cserépfalvi. 294 p. 8 t. (képek) 1 sztl.lev. Második kiadás.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...