Szabó Magda-dedikációk nyomában I.

becsybels

Szabó Magda és Gion Nándor rokoni szálai a dedikációk tükrében

 

„Rokon-lelkek”

szm gn

Szabó Magda anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Az írónő számos írásában megörökítette, illetve felhasználta rokonságának históriáit. Édesanyjának, Jablonczay Lenkének fiatal éveit a Régimódi történet című regényében beszélte el.

Édesapja, Szabó Elek családjáról már kevesebbet tudunk. Az Ókút című művében állít emléket ennek az ágnak. Annyit azért leszűrhetünk a Für Elise életrajzi regényéből, hogy mindazt a tudást, amivel a szülői ház felvértezte, édesapjától kapta. Édesanyjában a „művészt” ismerjük meg. (A kor tipikus középpolgári asszonya: még nem dolgozik, vizitel, nőegyletbe jár, otthon zongorázik, olvas.)

Gion Nándor anyai ági családjáról is elég pontos képünk van. A latroknak is játszott címet viselő tetralógiájában írja meg történetüket (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, 1976; Ez a nap a miénk, 1997; Aranyat talált, 2002). Ő más társadalmi közegből jött. Náluk a nők is keményen dolgoztak. Művészetre nem volt idő. Az író szerencséjére nagyapja, Gallai István, aki a fentebb említett tetralógia főszereplője is, mezőőr volt. Sokat foglalkozott unokájával, szépen citerázott, és nagyon jól tudott mesélni. Utóbbi tehetségét örökölte az író.

Az apai ág itt is hiányzik.

Mindkét szerző írásaiban az anyai ág dominál. Szabó Magda esetében azért, mert édesanyja otthon volt vele és saját történeteit beszélte el lányának. Gion Nándor esetében anyai nagyapja fogta az író kezét és mesélt a felmenők dolgairól.

Szabó Magda Mondjátok meg Zsófikának regényének egy aláírt példánya dr. Juba Adolfné könyvtárában maradt fönn. A két író későbbi rokoni kapcsolatának jelképe is lehetne ez.

Szabó M aláírás 1

A szerzői névbeírás keletkezésének történetét sem lehet tudni. A címzett Gyulán élt, így gyanítható, hogy az írónő valamelyik gyulai író-olvasó találkozóján készülhetett az aláírás.

Szabó Magda többször járt Gyulán, rokoni szálak is fűzték a városhoz. Édesapjának testvére, Szabó László törvényszéki elnök volt a vármegyei rendszer idején, egyúttal az írónő keresztapja is. Lászlónak három gyermeke volt: János, Mária, Ilona. Őket, elsőfokú unokatestvéreit látogatta a városban az írónő. Jánosnak három lánya közül a középső gyermekének egyik fia dr. Juba Adolfné unokáját vette feleségül, amely házasságból két gyermek, Sarolta és Zsombor született.

Dr. Juba Adolfné lánya Jugoszláviában kötött házasságot az akkor még pályakezdő Gion Nándorral. Így lett a hölgy a határon túli író anyósa.

szabó m aláírás 2

A házaspár gyermeküket Magyarországon, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban taníttatta. A lány itt ismerkedett meg későbbi férjével, Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének unokájával.

családfa

A vizsgált dedikációkor még nem tudta a dedikáló Szabó Magda, hogy elsőfokú unokatestvérének dédunokái és a dedikációt kapó dr. Juba Adolfné dédunokái egy és ugyanazon személyek lesznek.

Szabó Magda elsőfokú unokatestvérének dédunokái Gion Nándor unokái is egyben.

 

 

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat alapján, az átlag: 5.00 out of 5)
Töltés ... Loading ...