Nem tudom, hogy fogja fogadni a közönség WILDE ez ujabb művét. Hiszem, hogy lesznek, akik élvezni tudják, sejtem, hogy lesznek, akik elkárhoztatják – s nem jósolok rosszul, ha azt mondom, talán éppen azokért fogják megkövezni, amikben igazat mond – de félek, nagyon félek, hogy sokakat meg fog mérgezni. Mert olyan ám ez a könyv, mint az édes méreg. Minél gyengébb a szervezet, annál kellemesebben hat rá, de annál biztosabban öl. Minden szava behízelgő, édes. Az egyes darabok mintha imák volnának, melyeket a művészet ihletett papja rebeg el, vagy szózatok, melyekkel egy szellemsámson remegteti meg az ősépület öreg falait. Nyugtalan erő tör elő mindből, a gondolatok nem maradnak soha meg egy tárgynál, végigszaladnak a viszonylatok minden változásán, de céljuk egy – a művészet – a gyönyörködtetés. Ez volt az ő hitvallása, ennek szentelte e munkát.

Wilde, Oscar: Eszmék
Angol eredetiből fordította Kerner László. A borítólapot Aiglon [Sassy Attila] rajzolta.
Budapest, 1908. Heltai Béla. 1 t. címkép + 245 p.
Fűzve, illuszrált kiadói papírkötésben.

>>Bookline