Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok – Dedikált példány!

1175

„Régi magyar kopogó és hajigáló szellemek; Werbőczy törvénykönyve versben; Haynau bűnhődése a londoni sörgyárban…” A »kuriózum« szónak nincs magyar egyértékese. Több szóval lehet csak kifejezni: kuriózum az, ami ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli. Nem kell összetéveszteni az anekdotával. Az anekdotánál mellékes, hogy valóssággal megtörtént-e? Az a lényege, hogy rövid és csattanó formában jellemez valamely egyént, világít meg valami eseményt. (Az adoma megint más, ennél a mulattatás az egyetlen cél.) A kuriózum lelke az igazság, a hitelesség. E nélkül gyökértelen szóbeszéd csupán; nem lehet beültetni a kultúrtörténet eleven testébe. Ezért csakis olyan adatot dolgoztam fel, melynek a végére járhattam s megtalálhattam az ősforrást, honnan a kuriózus híradás kibuggyant. Ez a könyv, ha kultúrtörténettel foglalkozik is, nem akar tudományos munka lenni. Tudományos mű a teljességre törekszik; a kuriózumnak pedig lényegével ellenkezik a teljesség, mert megszűnik kuriózm gyanánt hatni, mihelyt nem rendkívüli vagy nem érdekes. Viszont azoknak a szándékosan elsekélyesített olvasmányoknak sorába se szeretne tartozni, melyeknek minden sorából kiizzad a rettegő igyekezet: a világért meg ne erőltetni az olvasó elméjét, mert akkor le találja tenni a könyvet. Én a művelt magyar közönségnek írok, azon a becsületes hangon, mely őt műveltsége alapján megilleti.

Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok - Dedikált példány!

Bp., (1934.) Cserépfalvi. 294 p. 8 t. (képek) 1 sztl.lev. Második kiadás.

>>Bookline

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (3 szavazat alapján, az átlag: 3.67 out of 5)
Töltés ... Loading ...